Az orosz megszálló erőket jogsértésekkel vádoló Ukrajnában minden bizonnyal keserű iróniával fogadták, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a Kreml emberi jogi tanácsa előtt mondott véleményt az általa különleges hadműveletnek nevezett háború állásáról.
Putyin elismerte, hogy hogy a „művelet” hosszú folyamat lehet, de hozzátette, „új területek jelentek meg… hát íme a jelentős eredmény” – fogalmazott az annektált és az Orosz Föderációba beléptetett térségekről.
Majd hozzátette, hogy az Azovi-tenger orosz beltenger lett. I. Péternek korábban még harcolnia kellett az Azovi-tengerhez való hozzáférésért – magyarázta. Ugyanakkor korábban Moszkva kénytelen volt feladni a frissen elcsatolt Herszon megye egy részét.
Még az orosz médiában is megjegyezték, hogy az elnök eredetileg nem sorolta fel a háború céljai között új területek megszerzését és arra is emlékeztettek, hogy Putyin és kormánytagjai azt hajtogatták, hogy Oroszország nem tervezi Ukrajna „megszállását”.
„Nincs ilyen célunk, már február 24-i üzenetemben világosan jeleztem” – idézte Putyin márciusi szavait a gazeta.ru portál. Az invázió kezdeti céljai „Ukrajna demilitarizálása és nácitlanítása” és a Donbász védelme voltak.
Putyin azonban úgy értékelte, hogy a – nyugat által csalónak és falsnak tartott – népszavazások „megmutatták, hogy az emberek Oroszországban akarnak élni, ennek a világnak a részének tartják magukat, a közös kultúra, hagyomány és nyelv alapján”.
Majd tett egy újabb meglepő kijelentést:
„Ukrajna területi egységét csak Oroszország tudja garantálni, mert ő volt az, aki a II. világháború után segített ezeket a területeket megszerezni a számára, természetesen Sztálin döntése nyomán”.
A történelmi elmélkedés helyett sok orosz szeretné tudni, hogy elviszik-e őket is harcolni. Putyin viszont azt mondta, hogy nincs értelme az újabb mozgósításnak – sem az államnak nincs rá szüksége, sem a védelmi minisztériumnak. „Az idén behívott 300 ezer ember közül amúgy is csak 150 ezer található a harci övezetben”, közülük pedig 77 ezer szolgál közvetlenül harci egységekben.
Tagadta ugyanakkor, hogy sokan dezertálnának, sőt, immár egyre kevesebben. Azt is elutasította hogy valamiféle „lágerekbe” zárnák az engedély nélkül távozott katonákat – miközben állítása szerint az ukránok a felsorakoztatott állomány előtt végzik ki a dezertőröket. Eljutott az orosz elnök fülébe, hogy rossz a frontra küldöttek felszerelése. „Nekem úgy tűnik itt már minden meg van oldva, de ha van még olyan eset, amire oda kell figyelni, akkor azt feltétlenül rendezzük közölte – közölte.
A nyugati közvélemény azonban nem az orosz katonák felszerelésével van elfoglalva, és Putyin mondott olyat, amire felfigyeltek Nyugaton:
„növekszik az atomháború veszélye”
– fejtegette. Viszont hozzátette: Oroszország nem vet be semmilyen esetben sem elsőként atomfegyvert, mert azt védelmi eszköznek tartja.