A cseh parlament alsóháza, a képviselőház már el is fogadta a csehek új szankciós törvényét, amely most felsőházi jóváhagyásra vár, s várhatóan az új évtől lép életbe. A szankciós listára elsősorban orosz és fehérorosz személyek nevei kerülnek. Jan Lipavský külügyminiszter szerint Prága még az uniós intézkedéseknél is keményebb eljárást akar. „A cseh külpolitika számára ez fontos eszköz lesz, amellyel konkrét eseteket tudunk majd megoldani” – tette hozzá a diplomáciai vezető, de részletekbe nem bocsátkozott. Vele ellentétben David Kopecký, a cseh külügyminisztérium Ukrajna-ügyekkel megbízott rendkívüli biztosa elárulta, hogy az uniós szankciók bizonyos esetekben csak beutazási tilalmat és vagyonbefagyasztást jelentenek. Prága azonban azt tervezi, hogy az uniós szankciókat meghaladó módon fog fellépni a listára került személyekkel szemben.
A cseh szankciós listára nem csak az Ukrajna elleni orosz agressziót támogató személyeket veszik fel. „Bizonyos személyek esetében, akiknek a listára való felvételét tervezzük, már a múltban is voltak bizonyos jelzéseink. Konkrétumokat azonban nem mondhatok” – magyarázta David Kopecký. A cseh közszolgálati televízió információi szerint a cseh szankciós listára olyan orosz személyek nevei kerülhetnének fel, akik
komoly beruházásokat hajtottak végre Csehországban, és nevük nem szerepel az európai szankciós listán.
Elemzők szerint aránylag nehéz lesz az orosz befolyást korlátozni, mert különféle közvetítő cégeken keresztül érvényesül, abban viszont egyetértenek, hogy a szankciós lista Csehország külpolitikai és biztonsági érdeke.
Petr Fiala kormányfő a cseh hadsereg parancsnoki gyűlésén úgy fogalmazott, hogy Csehországnak és a nyugati világnak a fenyegetések soha nem látott kombinációjával kell szembenéznie, például a konfliktus eszkalálódásának kockázatával, a kritikus infrastruktúrák elleni támadás kockázatával vagy az orosz hibrid hadviseléssel. Emlékeztetett kormánya ígéretére, mely szerint a kabinet a GDP 2 százalékát fordítja védelmi kiadásokra. Ebben az évben ez az arány 1,35 százalék. A kormányfő szerint 2024-re érik el a 2 százalékot.
Jana Černochová védelmi miniszter emlékeztetett, hogy a Cseh Köztársaság volt az egyik első ország, amely fegyvert és lőszert ajánlott fel Ukrajnának. „Képesek voltunk arra, hogy
rendkívül rövid idő alatt egy Szlovákiába telepített nemzetközi NATO harccsoportot vezessünk, és először egy légi, majd egy gépesített egységet küldjünk oda”
– tette hozzá a védelmi miniszter. Karel Řehka, a hadsereg vezérkari főnöke a készenlétet és a hadsereg harcképességének fejlesztését jelölte meg a következő év fő célkitűzéseként. „Fel kell készülnünk a legnehezebb forgatókönyvre, ami nem más, mint egy kiterjedt háború egy kemény ellenféllel szemben” – mondta a vezérkari főnök azzal kiegészítve, hogy szerinte az állandóan fennálló béke már csak utópia.