Villámgyorsan lépett a kezdetben habozónak tűnő Recep Tayyip Erdogan török elnök. Azután, hogy egy csütörtöki kazahsztáni találkozón Vlagyimir Putyin orosz elnök felvetette, hogy Törökország legyen az orosz gáz egyik elosztóközpontja – és fennmaradó útvonala Európába, pénteken már meg is mondta, hol épül majd a központ.
A helyszín Thrace lesz, Törökország európai területén. Putyin csütörtökön mondta azt, hogy Törökország kínálja a legmegbízhatóbb útvonalat az Európai Unióba irányuló gázszállításhoz, és hogy az általa javasolt csomópont lehetővé tenné a politikától független árképzést is.
Oroszország azóta akar más útvonalat találni, hogy szeptemberben megsérült a Balti-tenger alatt áthaladó, két Északi Áramlat gázvezeték. Az ügyben még mindig vizsgálat folyik. Moszkva – bizonyítékok nélkül a Nyugatot vádolta a szivárgásokat okozó robbantásokkal, Ukrajna és szövetségesei viszont – szintén bizonyíték nélkül – Moszkvát. Egyes nyugati vezetők úgy fogalmaztak, hogy „nagy valószínűséggel” Oroszország rongálta meg saját vezetékeit, amit Moszkva nevetségesnek nevezett.
Putyin azt mondta Erdogannak, hogy az általa ajánlott gázelosztó csomópont "nemcsak a szállítások, hanem az ár meghatározásának platformja is lehetne:
Ma az árak az egekbe szöktek
– mondta és hozzátette: "Könnyen tudnánk ezeket szabályozni egy normális piaci szinten, mindenféle politikai felhang nélkül". Erdogan a találkozó nyilvános részén még nem válaszolt. Pénteken viszont már közölte: felkérték a két ország illetékes minisztériumait, hogy működjenek együtt, a Gazprom és a török minisztérium pedig közös hatástanulmányt dolgoz ki, amit a vezetők elé tárnak. A tanulmány része lesz a telephely biztonságának kérdése is.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő még ezelőtt azt mondta, hogy a Fekete-tengeren áthaladó TurkStream gázvezeték nem helyettesítheti az Északi Áramlat gázvezetékeket, mert "eltérők a kapacitások". Európában részben az orosz szállítások drasztikus visszaesése miatt most 90 százalékkal drágább a földgáz, mint egy évvel ezelőtt.
Oroszország - a február 24-i ukrajnai inváziója előtt - Európa gázellátásának mintegy 40 százalékát biztosította, de azóta - még a vezetékrobbantások előtt - jelentősen csökkentette a szállítást. Ezt a nyugati szankciók által okozott technikai problémákkal magyarázta.
Koseoglu török energetikai miniszter szerint még nem tudni, hogy az európai országok elfogadják-e a javaslatot, utalva rá, hogy az ötletnek igenis köze lehet a politikához: "Amikor energiavezetékekről van szó, ez több mint egy megoldás,
ez olyan, mint egy geostratégiai játék, egy stratégiai probléma
- mondta. "A helyzetet az fogja meghatározni, hogy az Európai Uniónak mennyire lesz igénye vagy étvágya az orosz gázra.
Az első európai válasz azonban „nem” volt: a francia elnökség még csütörtökön elutasította Putyin javaslatát. "Nincs értelme új infrastruktúrát létrehozni, amely lehetővé teszi, hogy több orosz gázt importáljunk" - állt a közleményben.
Törökország közben Ukrajnát segítette fegyverekkel és elítélte területei annektálását. Viszont nem bünteti Moszkvát, nem korlátozza az oroszok belépését, együttműködik vele az atomenergiában és kereskedik: bár 25 százalékos kedvezményt és későbbi fizetést kért az orosz gázra.