A nyugati országok gyorsan elítélték az „álnépszavazásoknak” titulált ötleteket, és közölték: soha nem ismerik el azokat. Elsőként az innen is, onnan is bírált Olaf Scholz német kancellár nevezte „fiktívnek és a nemzetközi jog által nem szabályozottnak” a tervezett referendumokat. Hozzá csatlakozott Lengyelország és Franciaország. A fő érintett, Ukrajna szerint a tervek a „megsemmisítenek bármely még létező lehetőséget a Kijev és Moszkva közötti tárgyalásokra” – idézte a Reuters a Liga.net című ukrán oldalt, amely Szerhij Nikiforov ukrán elnöki szóvivőnek tulajdonította a megjegyzést.
Emmanuel Macron francia elnök „cinikus provokációt” emlegetett, és azt mondta:
ha nem lenne tragikus, viccnek lehetne nevezni.
A NATO szerint a tervek a háború eszkalációjához vezethetnek, a BBC pedig megjegyezte: „Magyarországnyi területről – Ukrajna 15 százalékáról van szó”.
A tervezett népszavazásokat „álságosnak” nevezte Antony Blinken amerikai külügyminiszter is. Joe Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, Jake Sullivan, szembemenve az évtizedes amerikai retorikával az ENSZ megerősítését sürgette, míg Blinken szerint Moszkva legújabb tervei és lépései a „gyengeség és kudarc jelei”.
Japán kormányfőhöz képest példátlanul keményen fogalmazott Kisida Fumio: szerinte át kell alakítani az ENSZ rendszerét, mert a Biztonsági Tanács – ahol Moszkva vétóval rendelkező állandó tag – kudarcot vallott az Ukrajna elleni támadásra adott válaszában.
Oroszország ukrajnai inváziója lábbal tiporja az ENSZ-alapokmány szellemiségét...
ezt soha nem szabad eltűrni” – mondta. A világszervezet a 2003-as iraki háború idején is kapott bírálatokat – igaz, akkor Washington titulálta haszontalannak, mert fékezte az inváziós terveket.
Oroszországban közben a háború eszkalációjához vezető másik fejlemény – a részleges mozgósítás – ellen akar tiltakozni az eddig kevéssé ismert Veszna – Tavasz nevű liberális ifjúsági szervezet, amely közel áll a bebörtönzött Alekszej Navalnij ellenzéki vezetőhöz. Az aktivisták arra kérik a polgárokat, hogy este héttől gyülekezzenek a városközpontokban.
„Több ezer orosz férfit, apáinkat, testvéreinket, férjeinket dobják majd be a húsdarálóba.
Miért fognak meghalni?” – áll a „Nem a mozgósításra!” nevű online felhívásban.
Ugyanakkor kérdéses, hogy a szervezetnek mekkora a mozgósító ereje: a Deutsche Welle például arra utalt, hogy külföldi támogatói sem tartják erősnek: a közelmúltbeli, Litvániában tartott „Szabad Oroszország Fórumon” a főbb megszólalók elhagyták a termet, amikor a csoport prezentációt tartott a tevékenységéről.
Mint ismert, a donbaszi „népköztársaságok” azonnal népszavazást kértek az Orosz Föderációba való belépésről. Ezek után támogatta az ötletet az oroszok által elfoglalt Herszon és részben elfoglalt Zaporizsje megyék Moszkva-barát vezetése is.