Az idei masszív szárazság egyaránt sújtja Európa két nagy vízi szállítási útvonalát, a Rajnát és a Dunát. Az aszály kiszárította a Duna szerbiai szakaszát, így Európa második leghosszabb folyójának vízszintjét közel egy évszázada a legalacsonyabbra csökkentette.
Az eltűnt víz nyomán több mint húsz hajóroncs vált láthatóvá a szerbiai Prahovo kikötővárosban, ami riadalmat keltett a hajózási ágazatban, ugyanis a roncsok fel nem robbant lőszerrel vannak megrakva. A hajók a náci fekete-tengeri flotta részei voltak, amely 1944-ben próbált visszavonulni az előrenyomuló szovjetek elől, de több száz hajója odaveszett.
"A német flotilla nagy ökológiai katasztrófát hagyott maga után, amely minket, prahovóiakat fenyeget" – mondta a 74 éves Velimir Trajilovic, aki könyvet írt a német hajókról. A helyiek vélekedése szerint várhatóan még több ilyen relikvia fog előbukkanni. A szerbiai közlekedési miniszter pedig a helyi médiának azt mondta,
mintegy tízezer robbanószerkezet lehet a folyóban.
A víz visszahúzódása és a kilátszó hadihajók veszélyt jelentenek a helyi halászokra, beleértve a folyó túlpartján fekvő Romániában dolgozókat. Annak ellenére, hogy a hatóságok kotorni kezdték a folyó medrét, hogy nyitva tartsák a dunai hajózási útvonalakat, a roncsok egy része beszűkítette a hajózható szakaszt Prahovónál, ami 180 méterről mindössze száz méterre zsugorodott.
A második világháborús csatahajók egy része – amelyeknek még mindig megvannak a tornyaik, parancsnoki hídjaik, de árbócaik és testük már megrongálódott – szétszórva hevernek a folyómederben és a homokpadokon.
A szerb kormány márciusban pályázatot írt ki a hajók kiemelésére, valamint a lőszerek és robbanóanyagok eltávolítására. Becslések szerint a több mint húsz hajó eltávolítása 29 millió euróba kerülhet.
(A nyitóképen: a második világháborúban elsüllyedt hajó roncsa a Duna árterében a folyó alacsony vízállásakor Vámosszabadi határában 2022. augusztus 17-én.)