Nyugati olajcégek a kitermelés visszafogására és többmilliárdos veszteségekre számíthatnak, ha Moszkva azzal áll bosszút az ukrajnai háború miatti nyugati szankciókért – és növeli saját olajbevételeit –, hogy blokkolja a kazah CPC-olajvezetéket. A cső a Kaszpi-tenger északi részét megkerülve orosz területen halad át és a fekete-tengeri Novorosszijszk orosz kikötőben ér véget. Ezen keresztül jut a piacra a globális olajkínálat egy százaléka, aminek az elvesztése súlyos következményekkel járhat.
Kazahsztán számára, ahol az energiaáremelés nyomán januárban felkelés robbant ki, amit a hatóságok máig sem tisztázott körülmények között brutálisan elfojtottak, különösen nagy csapás, amikor nem működik az olajexportja szinte teljes egészét továbbító vezeték. Ezzel Moszkva nyomást tud gyakorolni az elvben gazdasági szövetséges, de az ukrajnai háború megítélésében kifejezetten távolságtartó szomszédos országra.
A vezeték nem is üzemelt egy darabig, állítólagos viharkárok miatt. Márciusban így 1,3 millió hordó olaj esett ki naponta. A múlt héten pedig egy novorosszijszki bíróság elrendelte, hogy 30 napra állítsák le a „szivárgás kezelése” miatt. Ezt a döntést hétfőn hatályon kívül helyezte egy másik orosz bíróság, nagyjából akkor, amikor Kanada jelezte, hogy hajlandó visszaadni Németországnak az Északi Áramlat karbantartásra átküldött turbináit.
A CPC-vezetéket egy nyugati, kazah és orosz cégekből álló konzorcium birtokolja, és tulajdonosi források még mindig arra számítanak, hogy hosszú időre leállhat a szállítás. A nyugati olajcégekhez kapcsolódó és név nélkül nyilatkozó egyik forrás azt mondta a Reutersnek, hogy
napi egymillió hordó, azaz évi 50 millió tonna olaj tűnhet el a világpiacról,
miután Kazahsztánnak nemigen van más exportútvonala.
A háború kitörése után masszívan megugrottak az olajárak, amivel Moszkva komoly bevételekhez jutott, majd mérséklődtek a globális gazdasági visszaesésről szóló prognózisok közepette visszaeső kereslet miatt. A CPC valamilyen indokkal történő leállítása tovább nyesne a már most is sovány kínálaton.
„Napi egymillió hordó elvesztése megoldhatatlan problémához vezethet az olajpiacon” – mondta a Reutersnek Amrita Sen londoni piaci elemző. A JP Morgan elemzői szerint
a mostani 100-ról akár 190 dollárra ugrana az olaj ára,
ha a szankciók sújtotta orosz és a Moszkva által magával „húzott” kazah olajjal együttesen napi 3 milliárd hordó szállítása válna problematikussá.
A CPC-blokkolás különösen nagy csapás lenne a Chevron amerikai olajcégnek, amely 40 százalékkal akarta felpörgetni a fele részben általa birtokolt tengizi olajmező kitermelését. Emellett kockázatnak van kitéve az Exxon, az ENI, a Shell és a Total is.