Bár Afganisztában immár az iszlámot szélsőségesen értelmező tálibok az urak, akik sok nyugati dolgot betiltottak van valami, ami még mindig működik és ami már Oroszországban sincs: a Facebook.
Ezen kereste a híreket a távol eső Patika tartomány fővárosa, Saran és szülőfaluja között ingázó Karim Niazaj. A 28 éves fiatalember egyrészt a 6,1-es erősségű földrengésben odaveszett családtagjai temetésével foglalkozott, másrészt a városi kórházba vitte a sebesülteket.
„Olyan volt, mintha az egész világ omlott volna ránk...
A szabadban alszunk, félünk az utórengésektől. Hívtam a családomat, de nem működött a hálózat”
– idézte a fiatalember szavait a The Guardian című lap.
Karimnak egy barátja kocsiját sikerült kölcsönkérnie, hogy eljusson a falujába – amit elpusztított a rengés. Az utcán nők és gyerekek sírtak, körülöttük leplekbe csavart holttestek hevertek, az emberek pedig kézzel és lapáttal ástak a vályog és kőházak romjai között. Karim életben találta az apját, de három fiatal fiútestvére és a húga odaveszett. Álmukban érte őket a rengés.
A Patikai Tartományi Kórház ágyán fekvő másik férfi, fején a nevét jelző cédulával arról beszélt, hogy 26 családtagja halt meg... A saját gyerekeim, az unokatestvéreim, közeli rokonok haltak meg – mondta.
A világ – bár eddig is tudott az afganisztáni éhezésről –, de a tálib hatalomátvétel miatt nem nagyon akart úgy segélyt küldeni, hogy annak egy részére a fundamentalisták rátegyék a kezüket. A mostani tragédia talán nagyobb szolidaritásra készteti, de a fontos szó itt a „talán”.
Miközben a kormányzó tálibok azt mondják: nemzetközi segélyfelhívást tettek közzé, az Egyesült Államok, amely szövetségeseivel együtt tavaly hirtelen kivonult az országból a fundamentalistáknak átengedve azt, közölte, hogy nem kapott hivatalos kérést.
A gyorsabban reagáló Európai Unió egy jobb londoni családi ház árának megfelelő összeget, 1 millió euró segélyt ajánlott fel.
Közben figyelmeztetett: 270 ezer embernek van szüksége gyorssegélyre. India, Pakisztán, Dél-Korea és Japán is jelezte, hogy segít.
A tálibok és az egyszerű afgánok most azt remélik, hogy a külvilág jobban odafigyel az országra azután, hogy a korábbi aszály és a gazdaság összeomlása ellenére alig csorgott a segítség.
Ami miatt most felgyorsíthatja a pénz áramlását az az, hogy a felszabadított összegek humanitárius és nem fejlesztési segélynek minősülnek, és így azokra mentesség érvényes az amerikai Pénzügyminisztérium szankciói alól. A segély átutalásának összehangolását az ENSZ segélyügynöksége (OCHA) kezdte meg a humanitárius szervezetekkel együttműködve.
A tálib hatalomátvétel ellenére az országban maradt Nemzetközi Mentőbizottság mobil egészségyügyi egységeket küldött a helyszínre. Egy olasz csoport, az Emergency hét mentőt és dolgozókat indított a körzetbe és úton vannak a Nemzetközi Vöröskereszt emberei. Mindeközben még az ENSZ is vonakodik normál kapcsolatot fenntartani a tálibokkal, miután ők visszatáncoltak az ígéretüktől és mégis megtiltották, hogy lányok is járjanak középiskolába.