A Nyugat továbbra sem veszi figyelembe Oroszország alapvető biztonsági igényeit, és háborút akar kiprovokálni – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök Boris Johnson brit miniszterelnöknek, aki arra figyelmeztette: „tragikusan elszámolja magát Moszkva, ha megtámadja Ukrajnát”. Orosz politikusok közben „zavarodottnak, nevetségesnek és haszontalannak” nevezték a brit diplomáciát.
Arra azonban bizonyosan odafigyelnek, hogy Joe Biden amerikai elnök jóváhagyta 3000 amerikai katona telepítését. Ezek közül 2000 Lengyelországba és Németországba, ezer pedig Romániába megy, és a washingtoni bejelentés szerint ideiglenesen állomásozik majd ott. Moszkvában, ahol folyamatosan azt ismétlik, hogy nem akarják megtámadni a szomszédot, Alekszander Grusko külügyminiszterhelyettes „pusztítónak” nevezte a lépést.
Közben Ukrajna nem ért teljesen egyet helyzetértékelésében legszorosabb nyugati szövetségeseivel, akik fegyvereket szállítanak neki, és más módon is védelmet kínálnak az állítólagos orosz fenyegetéssel szemben. Kijevben ugyanis Volodimir Zelenszkij elnök, és más illetékesek azt ismétlik, hogy ők jóval kevésbé tartanak attól, hogy a határon felsorakoztatott orosz erők valóban megtámadnák az országukat, mint például Washingtonban. Dmitro Kuleba külügyminiszter azt mondta,
Kijev nem hisz az azonnali, totális invázió kockázatában, és arra kérte a nyugati szövetségeseket: „maradjanak racionálisak”.
Zelenszkij ugyanakkor erős rosszallását fejezte ki, amiért a nyugatiak a diplomáciai személyzet kivonása és állampolgáraik hazatanácsolása mellett döntöttek, mert ez szerinte elijeszti a befektetőket.
Washingtonban az elnök szóvivő a fentiek nyomán az utóbbi időben elhagyja a „küszöbönálló” vagy „azonnali” szavakat, amikor a lehetséges orosz invázióról beszél.
Kiszivárgott válasz
A háborús feszültség közepette az El País című spanyol lapnak kiszivárogtatták az oroszok által követelt írásos biztonsági garanciák ügyében küldött amerikai- és NATO-választ. Eszerint Washington és Brüsszel visszautasítja, hogy írásos egyezményt kössön Moszkvával az európai biztonságról, és nem hajlandó kizárni Ukrajna potenciális NATO-tagságát. Viszont leszerelési és egyéb bizalomépítő megállapodásokat javasol Oroszországnak; ezért cserébe azt akarják elérni, hogy vonják vissza a több, mint 100 ezres létszámú orosz erőket az ukrán határ közeléből.
További amerikai javaslatok felvetik a rakéta ütőerők, a nem stratégiai fegyverzetek és a nem hadrendbe állított nukleáris robbanófejek kérdésében lehetséges megállapodást. Emellett azt is felveti, hogy Moszkva meggyőződhet, hogy a NATO nem telepít Tomahawk-cirkálórakétákat romániai és bulgáriai bázisaira. Cserébe viszont az amerikaiak akarnak két, véletlenszerűen kiválasztott orosz támaszponton ellenőrizni.
Az egyfelől feszült, másfelől változatlan helyzetben a legújabb diplomáciai manőver Recep Tayyip Erdogan török elnöké, aki Kijevbe utazott, ahol úgy fogalmazott: „meg akar állítani bármely orosz–ukrán konfrontációt”.