Miközben megérkezett Ukrajnába a Javelin tankelhárító rakétákat és egyéb eszközöket tartalmazó, 200 millió dollár értékű amerikai szállítmány, Joe Biden elnök jelezte: személy szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök és szűkebb környezete ellen is büntető intézkedéseket vezethet be, ha az orosz erők behatolnak Ukrajnába.
Hasonló fenyegetést fogalmazott meg Liz Truss brit külügyminszter, aki a Johnson kormányfő körüli válság miatt az egyik esélyes arra, hogy átvegye a brit miniszterelnöki posztot.
Moszkva válasza minderre az volt, hogy a személyes szankciók „fogatlanok lennének, mert az orosz illetékeseknek amúgy is tilos külföldön tartsanak vagyont”. Dmitrij Peszkov elnök szóvivő ugyanakkor
„politikailag nem fájdalmasnak, hanem pusztítónak” nevezte az ötletet.
Washington korábban Moamer Kadhafi líbiai vezető, Nicolas Maduro venezuelai és Bassár al-Aszád szíriai elnök ellen vezetett be személyre szabott korlátozásokat.
Az esetleges Ukrajna elleni orosz inváziót a Nyugat emellett egy újabb szankciós csomaggal büntetné. Már most is sújtják európai és amerikai szankciók az orosz energia, pénzügyi és védelmi szektort. Az utóbbi időben a nemzetközi tranzakcióknál használt SWIFT-rendszerből való kizárással is fenyegetik Moszkvát – bár megoszlanak a vélemények arról, hogy ez tényleg lehetetlenné tenné-e az üzletelést.
Az új büntető intézkedések a Bild német bulvárlap szerint 50 milliárd dolláros kárt okozhatnak az orosz gazdaságnak. A német lap azért írt róluk, mert amerikai illetékesek a múlt héten bemutatták az elképzelést Berlinnek. Ezek részeként az Egyesült Államok kilátásba helyezte a technológiai export tilalmát – hasonlóan ahhoz, ahogy a hidegháború idején tette. Ezzel az a cél, hogy megfosszák Moszkvát a mesterséges intelligencia, a kvantum számítástechnika és légiipar számára szükséges eszközöktől. A Biden-kormányzat korlátozhatja az oroszok hozzáférését a félvezetőkhöz – és ezzel a mobiltelefonok, táblagépek és játékkonzolok exportját. A potenciális célpontok között van még az orosz bankszektor, a rubel-dollár átváltás és az orosz koronavírus-vakcinát menedzselő orosz szuverén befektetési alap.
Emellett pedig a szövetségesek tovább akadályozhatják az Ukrajnát elkerülő Északi Áramlat-2 orosz gázvezeték üzembehelyezését. Biden jelezte, hogy az Egyesült Államok pótolhatja ki a kieső gázt, hogyha Putyin azzal vág vissza, hogy leállítja a gázszállítást Európába. Washington például a vezető cseppfolyósított gáz-szállítót, Katart akarja ösztönözni az export fokozására. Csakhogy szakértők szerint a kis állam az európai gáz 5 százalékát adja és már most teljes kapacitással termel ki.
„Ez az ötlet kudarcra van ítélve”
– mondta Samatha Gross, az amerikai Brookings Intézet Energiabiztonsági és Klímakezdeményezési igazgatója. „Ha az oroszok teljesen elzárják a csapokat, nem tudjuk kipótolni. Más szállítók sem. Fizikailag lehetetlen” – válaszolta a brit Daily Mail kérdésére.
Közben Putyin bírálói egyes európai szövetségeseiket is kritizálhatják. A háborús feszültség ellenére az orosz elnök szerdai programjában szerepelt egy találkozó a legnagyobb olasz vállalatok vezetőivel. Macron francia elnök pedig péntekre jelentkezett be egy kétoldalú telefonbeszélgetésre. Közben Oroszországban érdekelt amerikai cégek – a Chevron, General Electric és mások is – óvatosságra intették a Biden-kormányzatot a szankciókkal kapcsolatban, mert veszteségeket szenvedhetnek el.