Az EU soros elnökségét betölt Franciaország és mellette Olaszország ötlete a következő: mivel a blokk első ízben közös hitelfelvétele az 800 milliárd eurós Covid helyreállítási alap létrehozásához „siker” volt, ez lehet egy jövőbeli recept további hitelfelvételhez.
Érvelésük az, hogy
az EU nagy kereskedelmi blokként olcsóbban juthat kölcsönpénzhez, mint a hagyományosan kötvénykibocsájtással hitelhez jutó egyes országok.
A tavaszi elnökválasztásokra készülő Emmanuel Macron francia elnök most akar politikai piros pontokat begyűjteni, és egyik ötlete az euróövezet pénzügyi szabályainak megreformálása. Csakhogy ezzel összeakaszthatja a bajuszt hagyományos partnerével, a fiskálisan konzervatív Németországgal.
Berlin a görög adósságválság idején is makacsul ragaszkodott ahhoz, hogy ne lazítsák a tagállamok számára az eladósodottság feltételeit. Most azonban a pandémia nyomán még több ország halmozott fel tartozást, és több irányból éri nyomás.
A nyomásgyakorlók között van Macron, aki Mario Draghi volt Európai Központi Bank főnökkel – jelenleg olasz miniszterelnökkel – közösen írt cikket a Financial Timesba és ebben „nagyobb manőverezési lehetőséget” sürgetett.
Az európai országok számára
a jelenlegi hitelfelvételi feltételek „túl ködösek, összetettek és aláássák az ösztönzőket, hogy a közkiadásoknak adjunk prioritást”
– írták.
Szakértők szerint azonban az EU megosztott, és egyik fele nem akarja a pénzügyi feltételek lazítását. Az elemzők nem számítanak arra, hogy Olaf Scholz új német kancellár engedné, hogy az EU-tagállamok előirányzott nemzeti adósságplafonja
- a GDP 60 százaléka fölé kússzon és hogy
- az éves hitelfelvétel meghaladja a GDP 3 százalékát.
Csakhogy, jött a világjárvány, és a bajba került vállalkozások, munkavállalók és egészségügyi rendszerek víz felett tartására kifizetett költségvetési pénzek még nagyobb adósságba taszították a tagállamokat.
2019-ben még a GDP 83,7 százalékát tett ki az eurózóna összesített államadóssága, tavaly év végén már 98,9 százalékot.
Olaszországban és Spanyolországban a Nemzetközi Valutaalap becslései szerint még jobban megugrott az adósságszint.
Kérdés, hogy visszatérnek-e a válsághelyzetben magasabb hitelfelvételt lehetővé tévő szabályok „békeidőkre” vonatkozó előírásai, azaz például a 60 százalékos plafon. „A szabályok már a múlté. Senki sem hiszi, hogy az eredeti formában újra érvényesek lesznek. A német kormány kicsit ködösít a kérdésben. Hivatalosan még érvényben van a költségvetési fegyelem, de általában megengedőbbek lesznek a jövőben” – vélte Claus Vistesen, a Pantheon Macroeconomics elemzőcég képviselője, aki a Telegraph című lapnak nyilatkozott.
Daniela Ordonez az Oxford Economics francia közgazdásza szerint nem is a német kormánnyal, hanem a választóival van a gond. „A kormány tisztában van vele, mit kell tenni, de a német lakosság nagyon kötődik a zéró deficithez és nagyon fél az államadósságtól.” Még ha a német kormány enged is, a nagyobb közkiadásokért kampányoló Macronnak Ausztriával és Hollandiával is csatáznia kell majd – utal rá a Telegraph.