A Földközi-tengeren és a Szuezi-csatornán áthaladva már India déli csücskénél voltak az amerikai földgázt szállító furcsa kinézetű LNG-tankerek, amikor a kapitányok megkapták az utasítást: forduljanak meg, az új úti cél Európa.
Az ok: a megugrott európai kereslet és az ennek nyomán égbe szökött árak miatt a kontinens több ellátója hajlandó volt rálicitálni az ázsiai vevőkre. Így a hatalmas gömbtartályokban szállított, szuperhűtött cseppfolyósított gáz európai erőművekben termelhet áramot. De nemcsak amerikai, hanem egy évtized után először ausztrál LNG-t szállító hajók is európai kikötőkbe tartanak.
Egy másik tényező az, hogy
Ázsia már feltöltötte gáztárolóit, így könnyebben el tudja engedni a neki szánt rakományokat.
Kedden az európai földgázár 23 százalékkal ugrott meg – és elérte az 1800 dollárt ezer köbméterenként – azt követően, hogy az orosz Gazprom leállította a Fehéroroszországon és Lengyelországon keresztül, a Jamal Európa vezetéken történtő gázszállítást Németországba. A Rosbalt.ru független portál a TASZSZ-ra hivatkozva azt írta, hogy a saját anyagi érdekeivel szembemenő cég januárra csak a vezeték kapacitásainak 21 százalékát kötötte le európai szállításra.
Az előzmény az volt, hogy Németország elkezdte fékezni a számára a tervek szerint földgázt szállító Északi Áramlat-2 orosz vezeték engedélyezését. A nyugati szövetségesek a vezeték ellehetlenítésével akarják büntetni Moszkvát az ukrán határon kialakult feszültség miatt, de közben azzal is vádolják, hogy nem hajlandó a szerződéses mennyiségen felül földgázt szállítani Európának.
Az orosz hatóságok által „idegen ügynöknek” minősített Rosbaltnak nyilatkozó szakértők szerint Moszkva enyhén szólva nyomást próbál gyakorolni, hogy a németek gyorsan engedélyezzék az Észak Áramlat-2 – és így az ukrán tranzitútvonalat elkerülő – vezeték megnyitását, de ez a visszájára sülhet el. Igor Ejdman szociológus, a putyini politika kutatója (és amúgy a meggyilkolt ellenzéki politikus, Borisz Nyemcov unokatestvére) például „zsarolásnak” nevezte ezt, és azt mondta: Németország és mások még inkább az amerikai és ázsiai LNG felé fordulhatnak. Alekszej Makarkin politológus szerint a németek jogi fogásokkal húzzák az időt, erre az oroszok azzal válaszolnak, hogy nem adnak extra gázt. De ez szerinte is nyomásgyakorlás és az európaiak szerinte is más forrásokat kereshetnek.
A helyzet nyomán egy megawattóra áram ára immár 180 euró felett volt – írta a Financial Times. „Európa rálicitált Ázsiára, hogy elkerülje az áramszüneteket” – tette hozzá a Goldman Sachs bank elemzője.
Ágazati elemzők elmondták, hogy az európai kikötök 15-20 cseppfolyósítottgáz-szállítmányra számítanak a napokban. Ezek nélkül
a téli időjárás alakulásától függően súlyos helyzet alakulhat ki
– mondták.
Európában az év eleje óta hatszorosára drágult a földgáz – Nagy-Britanniában ennek nyomán több mint 20 gázszolgáltató ment csődbe, a lakossággal pedig közölték: a hatóságok megemelik a gázárplafont, lehetővé tévé a számlák további drágulását.
Az energiaügyekkel foglalkozó worldoil.com portál közben megjegyezte: az európai árak olyan magasak, hogy egyes ázsiai vevők továbbexportálhatják a kontinensre azt a földgázt, amit maguknak vásároltak.