A török valuta idei mélyrepülése nyomán a líra már csak feleannyi dollárt ér. mint korábban. A háttérben Recep Tayyip Erdogan elnök politikája áll, amivel további kamatcsökkentésekre ösztönzi a nemzeti bankot, annak ellenére, hogy meglódult az infláció.
Isztambulban és máshol is annyira húsba vágó lett a helyzet sokak számára, hogy hosszú sorok alakultak ki az olyan pékségeknél, amelyek másokhoz képest alacsonyabban tudják tartani áraikat. Az al-Dzsazíra például arról számolt be, hogy sok isztambuli egy olyan pékség előtt hajlandó hosszasan várakozni, ahol 10 amerikai centnek megfelelő összeg egy baguette ára, miközben sok helyen ugyanez a kenyér 20 centbe kerül.
Bár külföldről nézve fillérekről van szó, az emberek megjegyezték: „Minden drágul. Az élelmiszer, az ing, a zokni…” Egy 71 egy éves nyugdíjazott kamionsofőr arról beszélt, hogy a gyerekeihez költözött, mert a nyugdíja már nem elég ahhoz, hogy önállóan megéljen.
A török líra példátlan mélyrepülése közepette az államilag elismert infláció több mint 21 százalékos. A kormány bírálói, akik egyre sokasodnak viszont kételkednek a statisztikában, és azt mondják, hogy
sokkal brutálisabb a drágulás.
Az ellenzéki kézben lévő isztambuli önkormányzat szerint például az infláció szintje már több mint 50 százalék: a búza ára 109 százalékkal, a napraforgóolaj 137 százalékkal, a wc-papír és a cukor 90, a földgáz ára pedig 102 százalékkal lett drágább – állítják.
Mint tudósítók megjegyezték: a kenyér annyira központi része a török kultúrának, hogy a lezárások csúcsán is csak két helyre lehetett kimenni: patikába és a pékhez. Különösen a szegényebbek esznek sok kenyeret az országban. Az isztambuli önkormányzat ezért egyrészt megduplázta a kenyérsütést, másrészt babatápszerrel látja el az anyákat, miközben anonim jótékonykodók online fizethetik ki a megszorultak közületi számláit.
Emelés helyett csökkentés
Közben közgazdászok arra számítanak, hogy a Török Nemzeti Bank 15-ről 14 százalékra szállítja le a vezető kamatlábat, ami a negyedik ilyen csökkentés lehet négy hónap alatt. Erdogan elnök azzal érvel a politika mellett, hogy az alacsonyabb kamatok felpörgetik a török exportot, a befektetéseket és az állásteremtést. Normál esetben a központi bankok emelik a kamatokat, hogy leszorítsák az inflációt, jegyezte meg a BBC.
A helyi lakosok, köztük Erdogan sok korábbi szavazója egyre dühösebb, mert naponta veszít értékéből a megkeresett pénzük.