Nyitókép: MTI/EPA/Michael Reynolds

Katonából ellentmondásba keveredett politikus - Colin Powell portréja

Infostart / InfoRádió - Szvetnik Endre (London)
2021. október 18. 21:10
A koronavírussal is összefüggő komplikációk is közrejátszottak Colin Powell volt amerikai külügyminiszter halálában. Powell az első öbölháború idején amerikai vezérkari főnök, majd később az Egyesült Államok első színesbőrű külügyminisztere volt.

Tábornok, főparancsnok, a diplomácia főnöke és nemzetbiztonsági tanácsadó – ezeket a szerepköröket látta el a 84 éves korában elhunyt Colin Powell. Az idősebb George Bush első öbölháborújában ő volt a vezérkari főnök. Nem támogatta Szaddám Husszein diktátor elmozdítását, mert attól tartott, valaki rosszabb jöhet utána. Az ifjabb Bush iraki inváziója idején pedig ő volt az amerikai külügyminiszter, egyben hazája első színesbőrű diplomáciai vezetője és ezúttal ő is részese volt a Husszein-rezsim megdöntésének.

Bár elismert katonai parancsnoknak számított, a 2003-as iraki háborút megelőző és az invázió mellett érvelő ENSZ-beszéde – amely hamis hírszerzési információn alapult – roppant ellentmondásos volt. Powell megbízható forrásokat emlegetett, de később kiderült: Szaddám Husszein rendszerének nem voltak tömegpusztító fegyverei. De ez lett az érv a – lelkes kelet-közép európaiak által támogatott, a nyugat-európaiak által bírált - invázió mellett, amely Szaddám bukása után elvezetett a szunnita lázadásig, az al-Kaida megjelenéséhez Irakban, majd az al-Kaidából kinőtt Iszlám Államhoz.

Powell egy évvel az inváziót követően – George Bush újraválasztása után – kénytelen volt lemondani.

A későbbi vezérkari főnök 1937-ben, jamaicai bevándorlók gyerekeként született Harlemben, és földrajzot tanult egy New York-i főiskolán, amikor belépett a tartalékos tiszti kiképző programba. Később Dél-Vietnamba vezényelték, ahol először könnyebb sebesülést szenvedett el, majd túlélt egy helikopterkatasztrófát és három bajtársát kimentette az égő roncsból. Az 1968-as Mai Laj vérengzés kivizsgálásakor – amelyben a vád az volt, hogy az amerikai katonák többszáz civilt öltek meg – úgy foglalt állást, hogy „remek az amerikai katonák és a vietnami nép viszonya”, ami miatt bírálták.

Leszerelése után üzleti vezetői MBA diplomát szerzett a Georgetown Egyetemen, majd Dél-Koreában és később a legendás 101. Ejtőernyős Dandár parancsonkaként szolgált. Ezt követően került be tanácsadóként, majd nemzetbizonsági tanácsadóként az elnöki adminisztrációba. Köze volt a latin-amerikai marxista mozgalmak és kormányok, valamint a Noriega panamai elnök elleni amerikai fellépéshez. Leszerelése után felmerült számára a politikai karrier gondolata és mindkét nagy párt versengett a kegyeiért. Ugyan a republikánusokkal tartott, de választásokon mégsem indult.

Az ifjabb George Bush alatt szolgálva vitába keveredett a „héjákkal”, például Dick Cheney alelnökkel és Donald Rumsfeld védelmi miniszterrel, aki más neokonzervatívokhoz hasonlóan az iraki beavatkozás híve volt – függetlenül attól, hogy a szövetségesek támogatták-e ezt vagy sem.

Powell elvei ellenére Bush oldalára állt, de nem sokkal az invázió után elismerte, hogy „szinte bizonyosan hamis volt” a tömegpusztító fegyverekről szóló hírszerzési információ, majd lemondott. Bill Clinton elnököt még azért támadta, mert engedte, hogy melegek szolgáljanak a fegyveres erőkben.

Republikánusként bírálta a Bush-kormányzatot, majd Barack Obama elnöki kampányát támogatta.

Az utóbbi időben fehérvérűséggel kezelték és bár duplán be volt oltva, a család közlése szerint a koronavírus kiváltotta „komplikációk” is hozzájárultak halálához.


KAPCSOLÓDÓ CIKK: