Rendszerszintű rasszizmus, térdelő focisták és fehér privilégium. Nagy-Britanniában – az Egyesült Államokhoz hasonlóan – nem csitul az identitáspolitikát felhasználó kultúrháború.
Brit parlamenti képviselők csoportja most egy olyan témát vett elő, amely tovább borzolhatja a kedélyeket.
Az oktatási bizottság egyetértett a brit Faji és Etnikai Egyenlőtlenség Bizottság sokat támadott idei jelentésével, hogy a „fehér privilégium” és hasonló kifejezések „megosztók”. Az ezek alapján kidolgozott politikák vesztesei a szegénysorban élő, a brit nyelvezetben – „munkásosztálybeli” – fehér tanulók lehetnek – mondják a képviselők.
Őket évtizedeken át elhanyagolta a rendszer, és ezt sürgősen orvosolni kell – teszik hozzá. Konkrét lépés lehet testre szabni az egyes iskolák támogatását, biztosítani a jó tanárokat és a szakképzési lehetőségeket.
A képviselők úgy találták, hogy a fehér brit tanulók 47 százaléka jogosult ingyenes iskolai étkeztetésre – ami a hátrányos helyzet egyik fokmérője. 2019-ben ezeknek a diákoknak csak 18 százaléka ért el jó eredményt angol nyelvből és matematikából, míg az összes, hátrányos helyzetűnek mondott tanuló eredményei valamivel jobbak voltak (22 százalék).
A statisztikát nem lehet csak a szegénységgel magyarázni – közölte a parlamenti bizottság konzervatív elnöke.
„El kellene mozdulni attól, hogy olyan megosztó koncepciók alapján állunk a faji alapú megosztottság kérdéséhez, mint a fehér privilégium”
– hangoztatta a bizottság konzervatív elnöke.
A privilegizált helyzet éppenséggel az ellentéte annak, mint amit ezek a hátrányos helyzetű fehér gyerekek megélnek és túl sokan maradnak le közülük az oktatási rendszerben – tette hozzá a bizottság konzervatív elnöke.
A brit kormány erre annyival válaszolt, hogy elvük az, hogy „egyetlen gyereket sem hagynak lemaradni”, és ezért további, jelentős pénzeket fektetnek az oktatásba.
Azóta, hogy tavaly egy fehér rendőr intézkedés közben megölte a színes bőrű amerikai George Floydot és erőre kapott a BLM-mozgalom, Nagy-Britanniában is gyakran szóba kerülő téma, hogy a többségi fehérek privilegizált helyzetben vannak-e másokkal szemben.
A téma hatalmas vitákat szül, a Brit Iskolák és Főiskolák Vezetői Szövetségének főtitkára, Geoff Barton például úgy reagált, hogy „nem hasznos” a fehér privilégium körüli vita, mert az iskolák keményen dolgoznak, hogy egyenlő esélyeket biztosítsanak a tanulóknak.
Ő is
bírálta a kormány számára készült és hevesen támadott jelentést, amely szerint Nagy-Britanniában nincs rendszerszintű rasszizmus és az ország példakép lehet más, vegyes etnikumú országok számára.
Hasonló dolgot mondott – színes bőrű konzervatív politikusként – Kemi Badenoch államtitkár, aki bírálta a BLM-et és azt, hogy a mozgalom „áldozati létnek állítja be, ha valaki fekete, és elnyomónak, ha valaki fehér”.
„Nagy-Britannia azaz ország, ahol a legjobb feketének lenni”
– tette hozzá, bár sokan ezt hevesen vitatják.
A baloldali Guardian című lap viszont „provokatívnak” és „nem meglepőnek” nevezte a hátrányos helyzetű fehér diákokat emlegető bizottsági jelentést és arra próbálta helyezni a hangsúlyt, hogy az etnikai kisebbségek számára egyáltalán nem sikersztori az oktatás. (Az etnikai egyenlőségi bizottság jelentése szerint ők – együttvéve – vagy ugyanúgy, vagy néha még jobban is teljesítenek, mint a fehér diákok).
A Guardian saját nyomozását tolja az előtérbe, amely szerint az elmúlt öt évben 60 ezer rasszista incidens történt brit iskolákban, a veszélyesebb körzetekbe küldött rendőrök pedig inkább a színes bőrű tanulókat állítják és motozzák meg, mert előítéletesen róluk feltételezik, hogy bandatagok.