Remélem, az emberek megértik, hogy nem volt más választásunk – mondta a harmadik, országos karanténról Boris Johnson brit miniszterelnök, amikor ismét televíziós sajtótájékoztatót tartott. “Sok a feltétel, sok a ha” – utalt arra, hogy a szigorú korlátozások alá vont országban elképzelhetők-e a lazítások február közepétől.
Johnson azt sem tudta megígérni, hogy nyár előtt kinyithatnak az iskolák. Ahogy fogalmazott: “Ez egy alapvető remény.”
Ha ez még nem lett volna elég, a kormány sajtótájékoztatóin rendszeresen a “rossz zsaru” szerepét játszó Chris Witty professzor, Anglia tisztifőorvosa megjegyezte, hogy a Covid-19 miatt akár jövő télen is szükség lehet “bizonyos korlátozásokra”, mert
a járvány nem fog “egyszeriben eltűnni”,
de a melegebb hónapokban enyhébb lesz a szabályozás.
A Brit Statisztikai Hivatal adatai szerint december 27. és január 2. között a brit lakosság 2 százaléka volt vírushordozó. A napi pozitív Covid-tesztek száma a 61 ezerhez közelített és rekordot döntött a napi halálozási mutató is, amely elérte a 830-at.
Johnson igyekezett jó hírként feltüntetni, hogy a leginkább veszélynek kitett, 80 év felettiek negyedét sikerült már beoltani. Velük együtt 1 millió 300 ezer ember – köztük egészségügyi dolgozók és ápolók – kapták meg a vakcinát. Ez a lakosság közel két százaléka. Összehasonlításul: Izrael már lakosai 13 százalékát oltotta be. A miniszterelnök mégis azt mondta, hogy a britek több oltást adtak be, mint az európaiak összesen, és hogy az ország Izrael és Bahrein mögött az oltási programok élbolyában jár.
A briteknek azonban most az számít, hogy mi van otthon és Johnsont egyre több kritika éri, mert a bírálók szerint túl lassan halad a program. Ha egymillió embert beoltottak, mi történt a fennmaradó több millió dózissal, hiszen már ötmillió van Nagy-Britanniában – jegyezte meg az Evening Standard című londoni lap.
Az újság szerint a Pfizer-vakcinák körülbelül felét a kormány visszatartotta – valószínűleg a korai kétdózisos oltási stratégia miatt, amely arra épült, hogy egy ember három héten belül két oltást kapjon.
Az AstraZeneca védőoltás december 30-i engedélyezése után viszont módosították a programot. Immár az lett a prioritás, minél több ember kapja meg az első dózist és csak 3 hónap elmúltával a második adagot.
A kormány most elkezdte felszabadítani a Pfizer-készleteket, viszont ez logisztikai gondokat is okoz, mivel a mínusz 70 fokon tárolt Pfizer-vakcinát sokkal óvatosabban kell kezelni, mint az AstraZeneca oltását.
Nagy-Britannia most versenyt fut az idővel, hogy beadja a vakcinákat, miközen megpróbál úrrá lenni a járványon
– jegyezte meg a Standard.
A brit ellenzéki Munkáspárt szerint a kormánynak ha esik, ha fúj biztosítania kell heti kétmillió oltás beadását, és aztán még jobban felpörgetni a programot. A vírus ugyanis mutálódhat, és akkor módosítani kell a védőoltást, amivel heteket lehet elveszíteni.