Az újév első napján állt üzembe a horvátországi Krk-szigetnél létrehozott „úszó terminál”, amely a tankhajókon érkező, cseppfolyósított földgázt (LNG-t) változtatja vissza gázzá, hogy aztán azt csővezetékeken küldjék tovább Magyarországra, majd a kiépülő észak–déli gázfolyosón át Szlovákiába. Egy lengyel kikötőben létrehozott terminál jóvoltából pedig délre küldhetnek földgázt.
A horvát terminál évi 2,6 milliárd köbméter LNG-t tud visszagázosítani. A Magyar Földgázkereskedő Zrt. (MFGK) hét éven át maximum 1 milliárd köbméternyi kapacitást, azaz az éves mennyiség több, mint egyharmadát kötötte le. Ennek nyomán első ízben fordul elő, hogy a magyar földgázigényeket cseppfolyósított földgázból is kielégítik.
A Standard and Poor’s Global nevű portál elemzése „stratégiainak” nevezi a magyar szerepvállalást és megemlíti: az MFGK vállalta, hogy kizárólag nyugati szállítóktól vásárol LNG-t, hogy így diverzifikálja az ország energiaforrásait, csökkentve a függőségét az orosz gáztól.
Az S&P idézte a magyar külügyminisztériumot, amely szerint
az ország szeretne kisebbségi részesedéshez jutni a horvát terminálban.
A portál júniusi anyaga szerint ugyanakkor az MFGK elismerte, hogy az orosz földgáz továbbra is kulcsfontosságú marad a magyar és regionális gázellátásban. Magyarország 2019-ben például 10,5 milliárd köbméter gázt vett a Gazpromtól, 42 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.
A Newsru független orosz hírportál szerint felmerült, hogy a horvát LNG terminálról Ukrajnába is küldjenek majd földgázt, az ukrán és a magyar gázszállítási rendszer képviselői ilyen kapacitások létrehozásán dolgoznak.
A palagázból előállított LNG exportját emlékezetes módon bátorította Amerikában a távozó Trump-kormányzat, amely „szabadság gáznak” is nevezte a terméket, és 10 exportprojektet is jóváhagyott.
A Deutsche Welle szerint kétséges, hogy utódja, Joe Biden is ilyen lelkes lesz-e – ez ugyanis szembemehet klímavédelmi céljaival.
Biden jelezte, hogy korlátozni fogja a palagáz kitermeléséhez használt, rétegrepesztéses technológiát
és nullára szorítja le az energetikai szektor szén-dioxid-emisszióját.
Az amerikai LNG-export vezető cége, a Cheniere vezérigazgatója, Jack Fusco viszont azt mondta a Bloomberg hírügynökségnek, hogy szerinte a Biden-féle Fehér Ház nem fogja aláásni az ágazatot.