A Hycovid nevet viselő, elvileg szerdán megkezdődött kísérletet a nyugat-franciaországi Angers város egyetemi kórházának vezetése indította el, és a cél, hogy további 32 kórház bevonásával 1300 személyre kiterjedő „tudományos” vizsgálatot folytassanak le. Az angers-i orvosok meg akarnak ugyanis bizonyosodni arról, hogy a marseille-i fertőző betegségek intézetében a koronavírusos fertőzötteket jelenleg is hidroxiklorokinnal és egy antibiotikummal kezelő Didier Raoult professzornak, illetve a vele dolgozó, ugyancsak nemzetközi hírű infektológusoknak igazuk van-e, hogy ezt a molekulát használják.
Az utóbbi hetekben ugyanis Raoult professzort azzal támadják, hogy nincs „tudományos bizonyíték” arra, hogy az eredetileg a malária és néhány más betegség ellen használt hidroxiklorokin hatásos lenne a koronavírus ellen.
Amint a Hycovid-program kezdeményezői fogalmaznak, a mostani műveletnek néhány héten belül végérvényesen választ kell adnia erre a kérdésre.
A kísérletet bejelentő Vincent Dubée belgyógyász professzor elmondása szerint
az eljárásban a „kettős vak vizsgálat” elvét követik.
Ez azt jelenti, hogy a koronavírussal fertőződött páciensek fele placebót kap, de sem a betegek, sem az orvosok nem fogják tudni, hogy ki részesül a tényleges kezelésben és ki nem. E tudományos vizsgálat során az orvosok tartják majd magukat ahhoz, amit Raoult professzor eddig már elmondott, hogy tudniillik a hidroxiklorokint a betegség kezdeti, illetve közepesen súlyos szakaszában érdemes csak adni, súlyos fázisban ugyan is már nem sokat használ.
A Hycovid nevű kísérletet tehát olyan, 75 éves és annál idősebb betegeken fogják végezni, akik a fertőzés kezdeti stádiumában vannak, „esetleg oxigénkezelésre szorulnak, de nincs szükségük mesterséges lélegeztetésre”.
A kezdeményezés, amely iránt a francia média túlnyomó része rokonszenvet mutat,
komoly orvosetikai problémákat vet fel.
A már említett Didier Raoult és csapata ugyanis azért nem képes „igazi tudományos” eredményt felmutatni a hidroxiklorokin alkalmazásával kapcsolatban, mert nem hajlandók kontrollcsoportot létrehozni az általuk kezelt betegek körében. Vagyis nem hajlandók placebóval „kezelni” a koronavírussal fertőzötteket.
Raoult doktor ezzel kapcsolatban nemrég azt nyilatkozta, hogy orvosi esküjüknek megfelelően a sűrgős helyzetben először gyógyítanak, a vihar után pedig majd lehet vizsgálódni és következtetéseket levonni.
Egy, a Le Monde című balliberális napilapban március 25-én közölt írásában pedig egyenesen úgy fogalmaz, hogy
az orvosnak elsősorban orvosként és „nem módszertani szakemberként” kell gondolkodnia.
Ezzel Raoult doktor azt állítja, hogy az orvos első és legfontosabb feladata a gyógyítás. Marseille-ben ezzel indokolják a hidroxiklorokin alkalmazását is. „A kínaiak tapasztalatának köszönhetően kiderült, hogy ez a molekula hatásos lehet, tehát mi alkalmazzuk” – mondja Didier Raoult és környezete immár egy hónapja.
Két iskola küzdelme
Egyre világosabbá válik, hogy Franciaországban két iskola küzdelme zajlik, aminek amúgy elsősorban a koronavírusos betegek látják a kárát. Raoult professzor és tudós csapata egy rugalmas és pragmatikus megközelítés híve, ahol
az ember élete felülírhatja a tudományos módszer fontosságát.
Velük szembe sorokoznak fel a merev, ideológikus, a tudományos módszerekhez a legszélsőségesebb helyzetekben is ragaszkodó orvosok, kutatók, akik számára a tomboló járvány közepén kontrollcsoportot alakítani ki, amúgy életveszélyben lévő betegek körében, nem okoz problémát. Mert az angers-i orvosok által bejelentett, szigorúan tudományos kísérlet pontosan azt jelenti, hogy a kiszemelt 1300 beteg közül ki kell jelölniük azt a konkrét 650 személyt – a csoport felét –, akiket placebóval fognak kezelni,
azaz nem gyógyítanak, és akik jó eséllyel bele is halhatnak a műveletbe.
Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!