A kelet-ukrajnai lázadók 76 kormánykatonát és gárdistát engedtek el, míg az úgynevezett Donyecki és Luganszki Népköztársaságok 124 embert kaptak vissza Ukrajna és a keleti területeit uraló kormányellenes erők ellentmondásos fogolycseréje során.
Volodimir Zelenszkij ukrán és Vlagyimir Putyin orosz elnök még december 9-én, Párizsban tartott első találkozójukon állapodtak meg arról, hogy az összes foglyot elengedik. A német és francia közvetítéssel folyt tanácskozáson további feszültség-csökkentő lépésekről is egyezséget kötöttek. Zelenszkijt különösen sok bírálat érte otthon, amiért egyesek szerint túl engedékeny volt. Ugyanakkor azzal a programmal választották meg a nyáron, hogy véget vet a konfliktusnak.
A fogolycserét a frontvonalon, a kelet-ukrajnai Horlivkánál, egy ellenőrzőpontnál hajtották végre, ahová buszokon vitték a fogvatartottakat. Mindkét oldalról maszkot viselő fegyveresek és a Nemzetközi Vöröskereszt emberei figyelték az eseményt.
Mint az Al-Jazeera megjegyezte: a keleti oldalra átengedettek között volt a korábban hírhedt ukrán Berkut-rohamrendőrség néhány tagja. A Berkutot azzal vádolták, hogy a 2014-es ukrajnai forrongások idején a kijevi Majdanon összegyűlt tiltakozók közé lőtt és több tucat embert megölt. Egy későbbi BBC dokumentumműsor ugyanakkor kétségbe vonta, hogy csak a kormányerők voltak érintettek az atrocitásban.
A hivatalos ukrán, és Kijev szövetségeseinek álláspontja az, hogy a 14 ezer életet követelő konfliktus valójában Ukrajna és Oroszország és nem pedig az orosz ajkú lázadók között folyik.
A kijevi amerikai nagykövetség Twitter-üzenetében azt írta: „felismerve a folytatódó orosz agressziót és az ukrán vezetés nehéz választását, szolidaritásunkat fejezzük ki az Oroszországban és a Krímben továbbra is fogvatartott ukránokkal”.
Putyin és Zelenszkij párizsi találkozóján a felek megállapodtak a nehézfegyverek kivonásában és hogy ismét Kijev ellenőrizheti az ukrán–orosz határt. Továbbá arról is, hogy a donyecki és luganszki régió más térségekhez hasonló, részleges autonómiát kaphat Ukrajnán belül és hogy a két területen helyhatósági választásokat tartanak.
Putyin ugyanakkor megjegyezte: ha az ukrán kormány visszakapja az ellenőrzést a határ felett, akkor célkeresztbe kerülhetnek a lázadók uralta térségek.
„Olyan lesz, mint Srebrenica”
– utalt az orosz elnök a boszniai háborúban elkövetett mészárlásra, amikor a helyi szerb erők több ezer muzulmán bosnyák férfit és fiút mészároltak le egy enklávéban. Putyin szerint Zelenszkij nem elég erős ahhoz, hogy megzabolázza a nacionalistákat. Az ukrán elnök ugyanakkor ellenállt az orosz követeléseknek, hogy a lázadó területek nagy fokú autonómiát kapjanak.
Elemzők elismerik: nagyon nehéz lesz mindenre kiterjedő békeszerződést kötni a harcoló felek között.