Vétóval fenyegetőzik a cseh miniszterelnök. Szerinte tarthatatlan a cél, hogy az Európai Unió, illetve Európa 2050-re legyen az első kontinens, amely karbonsemlegessé válik, azaz nettó szén-dioxid-kibocsájtása nulla lesz.
Andrej Babis levelet írt az Európai Bizottság új elnökének, Ursula von der Leyennek és ebben felvetette:
még meggondolhatja magát, ha országa több fejlesztési segélyt kap és Brüsszel kedvezőbbé teszi az atomenergiába való befektetéseket.
Jelenleg a magánbefektetők óvakodnak a nukleáris energia-projektektől, mert egyre jobban emelkednek a költségek és a megújuló források csábítóbb lehetőségekkel szolgálnak.
Az új atomerőművek építése állami támogatást igényel és ehhez az EU befolyásos versenyügyi biztosságának előzetes jóváhagyása is kell – jegyzi meg az Euraktív portál.
Andrej Babis is erről írt Leyennek. A csehekhez hasonlóan a jelentős mértékben kőszénre támaszkodó Lengyelország számára is fontos az atomerőművek építésének támogatása. Az októberi uniós csúcson a lengyelek jelentősen magasabb támogatást kértek a következő uniós költségvetésből a 2050-es klímasemlegesség támogatásáért cserébe.
Nemcsak a kelet-európaiak húzzák a szájukat. Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke csütörtökön regionális képviselőkkel találkozott. Ők a 2030-ra tervezett, 50-55 százalékos emissziócsökkentést nevezték irreálisnak. Ezek a célok kárt okozhatnak a helyi vállalkozásoknak – mondta Cor Lamers, a hollandiai Schiedam polgármestere.
Nézetei látványosan ütköznek a Nyugat-Európában megerősödött aktivisták, például a Londonban magukat buszokhoz ragasztózó Kihalás Lázadás mozgalom nézeteivel. Ők azt vallják: a nyugati kormányok tervei már így is elégtelenek a szerintük fenyegető klímakatasztrófa elkerülésére.
Timmermans hasonló hangnemben válaszolt:
„Éghajlati vészhelyzet van. A klímaváltozás egy üstököshöz hasonló fenyegetés, ami 30 éven belül lecsap a Földre. Nemcsak szép dolog tenni ellene, tennünk is kell”
– mondta, cselekvésre sürgetve az üzleti vezetőket.
Azt is hozzátette, hogy szerinte „a legtöbb vállalkozás felfogja ezt, különösen a nagyvállalatok”. „Ami a valóság az az, hogy klímaválság van. Ami realisztikus az az, hogyha nem vagyunk a korai meghonosítók között, akkor más földrészek diktálnak majd a technológia kérdésében” – mondta Kínára és más országokra utalva.
A kis- és közepes vállalatok mellett az európai bankszektornak sincs ínyére az éghajlati cél – például a „fenntartható pénzügyi program”, amelynek részeként kedvezményeket kellene adnia a zöld technológiába való befektetésekre. A zöld célokat támogató hitelezés előfeltétele, hogy a bankok fizetőképesek és profittermelők maradjanak – üzente José Manuel Campa, az Európai Bankfelügyelet elnöke.
Közben az EU az úgynevezett Igazságos Átalakulási Alappal akarja támogatni és meggyőzni a 2050-es klímacélt elutasító tagállamokat. Az alap felállítása azonban csúszik, januárra halasztották, ami megkérdőjelezi, hogy még az idén meglegyen az összeurópai megállapodás a 2050-es nettó zéró emissziós cél támogatásáról.