Jean-Claude Juncker a múlt héten azt mondta egy brit tévéadónak: nincs feltétlenül szükség az ír határgaranciára, ha másképp is teljesíthetők azok a dolgok, amire kitalálták. Emellett azt is hangsúlyozta, hogy szerinte a fennmaradó néhány hét során is meg lehet állapodni Londonnal a szabályozott kilépésről.
Várakozások szerint Boris Johnson brit miniszterelnök az eheti ENSZ-közgyűlés margóján, New Yorkban ismerteti elképzeléseit európai vezetőkkel.
De most jött Michel Barnier, aki az utóbbi három évben az EU főtárgyalójaként próbált dűlőre jutni Johnson elődjével, Theresa May-jel és azt mondta:
a brit elképzelés még mindig elégtelen.
Egyelőre tehát marad a brexit-bizonytalanság: szabályozatlan, kezdeti gazdasági megrázkódtatást okozó „kemény brexit” jön október végén vagy mégis becsúszik az alku, vagy esetleg a brit belpolitika alakulása nyomán kormányváltás jön, és ugyancsak esetleg leállítják az egész kilépést?
Barnier most lehűtötte a kedélyeket és arra utalt: szerinte kétséges, hogy új alkut tudnának kötni mert az EU nem tudja elfogadni, hogy a britek kérésére, komoly alternatíva hiányában egyszerűen kihúzzák a jelenlegi – de a brit parlament által el nem fogadott – egyezményből az ír határgaranciát, azaz a backstopot.
Barnier erről Berlinben, a német külügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatóján beszélt.
Tehát van-e komoly brit alternatív javaslat? EU források szerint nincs, azaz nincs olyasmi, ami biztosítaná az uniós piac egységét – azaz, hogy oda nem jutnak a nem ellenőrzött északír-ír határon át az EU-szabványoknak nem megfelelő áruk, kárt okozva ezzel az uniós vállalkozásoknak.
Boris Johnson brit miniszterelnök és keményvonalas konzervatív szövetségesei az elmúlt hónapokban is folyamatosan technológiai megoldásokról beszéltek, melyeknek köszönhetően nem kell fizikai ellenőrzést tartani a határon.
Barnier erre utalva gunyorosan megjegyezte:
„Nem tudom, hogyan ellenőrizzünk egy tehenet virtuális módszerekkel”.
Közben a kontinensen hol ironikusan, hol kétségbeeséssel követett brit brexitpolitika alakulását befolyásolhatja a Brit Legfelsőbb Bíróság keddi döntése arról, hogy jogszerű volt-e a parlamenti őszi ülésszakának korlátozása. Johnson bírálói szerint ezt azért lépte meg, hogy az amúgy demokratikusan választott parlament „akadékoskodását” kikerülve, október 31-én valamilyen módon meg tudja valósítani a brexitet.
Johnson tett egy olyan megjegyzést is, hogy a backstop miatt a britek nem tudnának saját ipari és egyéb szabványokat bevezetni és eltérni az EU-s szabályozástól. Egy EU diplomata közben megjegyezte:
a britek „maguk gyártotta problémáinkat lőcsölik ránk, hogy mi oldjuk meg azokat.
De miért módosítanánk a szabályozásunkat egy kilépő ország érdekében, úgy, hogy mi fizetjük meg az árát?” – tette fel a kérdést.