A britek 90 százalékkal kevesebb műanyag szatyrot vittek haza tavaly, mint az előző évben – ami azt jelenti, hogy többször használják a korábban beszerzett zacskókat, vagy másképp szállítják haza a vásárolt ételt.
Mindez a 2015-ben bevezetett rendelkezésnek köszönhető, amelynek nyomán minimum 5 pennyt (18 forint) kell fizetni egy-egy zacskóért, de az erősebbek még többe kerülnek.
A statisztika több részadatot is rejt, de
a trend az, hogy a britek igyekeznek nem új zacskóba pakolni minden egyes bevásárláskor.
Az egyszer használatosnak kikiáltott nejlonzacskók eladásai például az összes kereskedelmi láncnál – beleértve a ruházati áruházakat és másokat is – 37 százalékkal estek vissza. Ha viszont a nagy szupermarketeket nézzük, náluk 90 százalékkal kevesebb zacskót visznek haza immár vásárlók, mint tavaly.
Angliában az átlagfogyasztó évi 10 zacskót vesz a szupermarketekből – derült ki a brit Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Hivatal adataiból. Ez drámai változás, hiszen mindössze öt évvel ezelőtt még 14-szer ennyi szatyorral tértek haza a bevásárlásokból.
Nagy-Britanniában az utóbbi években hangos kampány folyik az egyszer használatos nejlonzacskók ellen, és a fogyasztókat az óceánokban keringő műanyagszemét képeivel és a tengeri élővilág által lenyelt mikroplasztikról szóló adatokkal sokkolják.
Ugyanakkor nyomasztó jelenség, hogy annak ellenére, hogy a szigetországban sokan szelektálják az otthoni hulladékot, amikor ezt a szemetesek elviszik,
csak töredékét hasznosítják újra, a maradékot pedig más szeméttel együtt betemetik.
A brit kormány ugyanakkor meghirdette, hogy minden lehetséges módon fellép a műanyag-szemét ellen, így betiltja a műanyag-szívószálakat, -keverőket és más hasonló cikkeket. A tilalom előtt sok étterem- és kávézólánc a fogyasztók nyomására és etikai megfontolásból már át is állt papírszívószálakra és fa-keverőpálcikákra.
A műanyagzacskók elleni hadjárat azonban még nem ért el mindenhová – az előszeretettel látogatott sarki kisboltoknak például nem kötelező pénzt kérniük a szatyrokért.
A kép azért sem teljes, mert
megoldatlan gond még az egyes termékek pazarló módon történő túlcsomagolása és megint csak ennek a csomagolásnak az újrahasznosítása.
Bár a műanyag egyes esetekben hasznosabb, mint a természetes anyagokból készült csomagolás – például tovább tudja frissen és kórokozómentesen tartani a zöldséget-gyümölcsöt -, használata miatt sokan kongatják a vészharangot. Vitatott az is, hogy egy többször használatos szövettáska legyártása kevésbé környezetterhelő-e, mint egy szintén többször használatos nejlonzacskóé.
A BBC például megjegyezte, hogy világszerte évente 300 millió tonna műanyagot állítanak elő, ebből 8 millió kerül a tengerekbe és tíz év alatt ez a szám a triplájára nőhet. A vízben a műanyag apró darabokra töredezik, ami az állatok gyomrába kerül és bejuthat a táplálékláncba. Emellett évente 100 ezer tengeri élőlény és madár pusztul el emiatt.