Szlovákia, akárcsak Magyarország, pontosan 15 éve csatlakozott az unióhoz, állampolgárai negyedszer járulhatnak az urnákhoz az EP-választáson.
A voksolást megelőző kampányban a migráció és a szélsőséges mozgalmak vitték a prímet.
Északi szomszédunk 14 képviselőt juttathat be az Európai Parlamentbe.
Szlovákiát illetően az egyik legfontosabb kérdés az volt a kampányban, hogy hányan járulnak az urnákhoz a választáson. Szlovákia ugyanis nemcsak az utolsó másodpercekben elveszített hokimeccsekben rekorder, hanem az alacsony választási részvételben is.
A legutóbbi európai parlamenti választáson 2014-ben csupán 13 százalékos volt a részvételi arány, ekkora érdektelenséget egyetlen európai államnak sem sikerült produkálnia.
Ezt az eredményt két dicstelen elsőség előzte meg, 2004-ben és 2009-ben is Szlovákiában volt a legalacsonyabb a részvétel az összes tagország közül. Elemzők szerint most már az is siker lenne, ha a hétvégi választáson nem az utolsó helyen végeznének a szlovákok. Úgy tűnik, erre most van esély, mert egyes felmérések szerint a választásra jogosult 4,5 millió állampolgár több mint 20 százaléka is elmehetett szavazni. Ez viszont még mindig nagyon alacsony részvételi aránynak számít.
A felnőtt szlovákiai lakosságnak már csak 8 százaléka tartja az uniós tagságot rossz dolognak.
Ez három évvel ezelőtt még 14 százalék volt.
Valamennyi politikai formáció, amely leadta a jelöltlistáját az EP-választásra, teljesítette a regisztrációs feltételeket. A szlovákiai választópolgárok így
31 párt és mozgalom közül választhatnak,
és összesen 14 képviselőt juttathatnak be a brüsszeli testületbe, eggyel többet, mint ahányan a most végződő ciklusban képviselték az országot (a brexit juttatja őket több képviselőhöz). A legtöbb képviselője 2014 és 2019 között a legerősebb kormánypártnak, az Európai Szocialisták Pártjához tartozó Smernek volt. Robert Fico exkormányfő pártját négyen képviselték Brüsszelben. Két képviselője volt a kereszténydemokratáknak (KDH), kettő az azóta már megszűnt Szlovák Demokratikus és Keresztény Uniónak (SDKÚ). A fennmaradó helyen további öt párt – köztük az Magyar Közösség Pártja és a Híd – osztozott egy-egy képviselővel.
A legutóbbi közvéleménykutatások szerint 9 pártnak van esélye a bejutásra. Továbbra is a Smer áll az élen, amely a pártok által a transzparens számláikon nyilvánosságra hozott adatok szerint eddig a legtöbbet költötte a kampányra. Szükségük is van a reklámra, mert visszaesett a párt támogatottsága az öt évvel korábbihoz képest, és előfordulhat, hogy négy helyett már csak három vagy két képviselőjük marad Brüsszelben.
A párt számára a jó hírt csak Peter Pellegrini személye jelenti: a jelenlegi miniszterelnök ma Szlovákia egyik legnépszerűbb politikusa. A kormányfő szerint míg a lakosság érti és tudatosítja a parlamenti, az önkormányzati és a megyei választás fontosságát, addig nem tudatosítja, hogy az európai politikának és döntéseknek is súlya van a mindennapi életünkre nézve. Szavazásra buzdító kampányzáró beszédében kitért arra is, hogy az uniós források hozzájárulnak ahhoz, hogy Szlovákia mielőbb behozza a nyugati országokkal szembeni lemaradását. "Tartsuk szem előtt, hogy csak az erős és egységes Európai Unió garantálja nemzeti biztonságunkat és perspektívánkat" – fogalmazott szerdán a köztelevízióban sugárzott beszédében Peter Pellegrini.
A felmérések szerint a
második helyen zár majd a szélsőséges eszméket valló Mi Szlovákiánk Néppárt, amely megkérdőjelezi az Európai Unió működését.
Ez a hangulat pedig várhatóan a választás eredményén is megmutatkozik majd. A Marian Kotleba nevével fémjelzett, szélsőjobboldali párt kampányvideóiban úgy igyekezett beállítani Nyugat-Európát, mint amely az iszlamizáció miatt haldoklik. A hagyományos család jelszava alatt pedig melegek elleni üzeneteket fogalmaztak meg. Élesen bírálták a jelenlegi politikai elitet, és így érveltek a párt jelöltjeire való szavazás mellett:
"Az árulókat váltsák le a hazafiak."
A szlovákiai EP-választások másik sikeres formációja az ellenkező oldalról kerülhet ki. A liberálisok táborába sorolt Progresszív Szlovákia népszerűsége ugyanis folyamatosan nő. Az alig két éve megalakult párt eddig nagy sikereket tudhat magáénak. Tavaly ősszel elérték a parlamenti bejutáshoz szükséges öt százalékos küszöböt, novemberben a támogatásukkal választották meg Pozsony új főpolgármesterét, Matúš Vallót, két hónappal ezelőtt pedig a párt alelnökét, Zuzana Čaputovát Szlovákia új köztársasági elnökévé választották. A Progresszív Szlovákia a szorosabb európai föderáció elméletét képviseli. A párt célja két-három képviselői szék megszerzése és a Marián Kotleba-féle párt megelőzése a választáson. Jelöltjeik a jelenlegi politikai garnitúra felelősségét hangsúlyozzák azzal kapcsolatban, hogy az ország nem tudja teljes mértékben kamatoztatni a potenciálját. A Progresszív Szlovákia berobbanásával a Szabadság és Szolidaritás (SaS) ellenzéki vezető pozíciója és liberális identitása is megkérdőjeleződött. Optimális esetben a jobboldali, liberális SaS két vagy három képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe.
A fentieken mellett még öt vagy hat pártnak – támogatottsági sorrendben –, az ellenzéki OĽaNO-nak és Sme rodinának, a kormánypárti SNS-nek, a parlamenten kívüli Kereszténydemokrata Mozgalomnak és
a magyarok érdekeit képviselő Hídnak, illetve az MKP-nak van esélye a bejutásra. Igaz, utóbbi két párt esetében igencsak rezeg a léc.
Az MKP és a Híd támogatottsága 3 és 4 százalék körüli, ami azt jelenti, hogy kérdéses, lesz-e európai képviselete Brüsszelben a szlovákiai magyarságnak. A magyar közösség politikai képviselete fokozatosan csökkent az elmúlt években Szlovákiában, és a multikulturális környezet sem kedvez már az etnikai alapon szerveződő kisebbségi érdekképviseletnek. Az MKP háromszor bukott el a parlamenti választásokon, ezzel párhuzamosan a jelenleg még kormánypárti Hídnak nemcsak vegyespárti jellege kopott meg, hanem idén áprilisban megalakulása óta először került az öt százalékos parlamenti küszöb alá.
Az MKP-t jelenleg Csáky Pál képviseli az európai testületben, aki listavezetőként ismét megküzdött a szavazatokért. A párt képviselőjelöltjei azt ígérték, bejutásuk esetén megerősítik a tagállamok szerepét, és nem fogják hagyni, hogy Brüsszel a bevándorlás és az identitás kérdésében ránk erőltesse akaratát. "Az Európai Unió ne legyen központosított, hivatalnokok irányította birodalom" – olvasható az MKP szórólapjain és Dél-Szlovákiát elárasztó óriásplakátjain, melyeken kiemelt helyen szerepel a "Védjük meg Európa értékeit!" – jelmondat.
A Híd EP-kampánya is teljes gőzzel haladt, de ez arra elég, hogy a párt kommunikációs csatornáin közvetített tartalmaknak csak kisebb részét tették ki az uniós parlamenti választásra vonatkozó üzenetek.
A Híd Facebook-oldalán e hét elején az utolsó tíz bejegyzésből mindössze egy foglalkozott az uniós választással.
A déli országrészben az óriásplakátokon azonban rengeteg hidas hirdetés volt látható a párt kampányszlogenjével, a "Válasszunk egy jobb Európát!" – mottóval. A Hidat jelenleg Nagy József képviseli az európai testületben. Az ő bejutása, akárcsak Csáky Pálé, nem garantált.
A hétvégi voksolás előtt a köztársasági elnök is a választáson való részvételre szólította fel a lakosságot. Andrej Kiska szerint különbözőek a nézetek azzal kapcsolatban, milyen irányban mozduljon el az unió. Vannak, akik a kétsebességű unió mellett voksolnak, és olyanok is, akik a szélesebb integrációt támogatják. Egyre erősödnek viszont azok a hangok is, melyek kétségbe vonják a szabad határokat és az eurót.
"Szlovákiának erős hangra van szüksége az Európai Unióban. A mi Szlovákiánkról van szó a mi Európánkban"
– hangsúlyozta az elnök, hozzátéve, hogy szeretni a saját falunkat, városunkat, régiónkat vagy nemzetünket, nincs ellentétben azzal, hogy az ember meggyőződéses európai legyen. Mindenkit arra buzdított, hogy éljen szavazati jogával.
Szlovákiában szombaton reggel hét órakor nyitottak ki a szavazóhelyiségek, és egészen este tízig lehet voksolni. Az eredmények azonban csak vasárnap éjjel lesznek ismertek, miután a többi tagállamban is véget ér a szavazás.