A húsvéti ünnepkör üzenete és fontossága korosztályonként eltérő Szlovákiában. Bár minden korcsoportban dominál a vallási értelmezés, mégis az 50, de főleg a 70 év felettiek körében van jelentős szerepük a hitbéli szempontoknak. Rastislav Kočan, a felmérést végző Go4insight csoport elemzője szerint a fiatal és középkorosztály inkább a népszokások szemszögéből tekint a húsvétra.
A szlovákok elődei, a szlávok a hiedelem szerint úgy gondolták, hogy húsvétkor megnyílik a menny és a pokol. A népszokások egyike volt, hogy húsvétkor kimentek halottjaik sírjához a temetőbe, hogy az ő társaságukban fogyasszák el az ünnepi vacsorát.
Úgy gondolták, hogy aki húsvétkor távozik az élők sorából, az egyenesen a mennyországba jut, amelynek kapuja nyitva van a szent három nap alatt.
A régmúlt vélekedése szerint nagycsütörtökről nagypéntekre virradó hajnalon a falvakban megjelentek a boszorkányok, akik nemcsak táncoltak és varázsoltak, hanem elvették a tehenek tejét és kárt tettek a gyümölcsösben. Az emberek úgy védekeztek ellenük, hogy az istállók ajtófélfáját bekenték fokhagymával, a jószág lábára piros szalagot kötöttek, és jelképesen megvesszőzték őket szentelt fűzfaággal.
Megkopott népszokások
Ezek a régi népszokások mára már szinte mind kikoptak vagy átalakultak. A legtöbb családban azért még így is őrzik a hagyományokat. A közvélemény-kutatás során a megkérdezettek 70 százaléka meglátogatja rokonait, 67 százaléka feldíszíti a lakását, 66 százaléka pedig elkészíti az ilyenkor szokásos tradicionális ételeket. Az ünnepi asztalról a legtöbb családban nem hiányzik a sonka és a tojás, illetve a fonott kalács.
A lakosság 44 százaléka templomba is elmegy a szent három nap során, a háztartások negyedében pedig a tojásfestés sem maradhat el.
Sokan még korbácsot is fonnak, amelyet a locsolkodni járó legények húsvéthétfőn használnak a lányokkal szemben, persze csak hagyományőrzésből. A felmérés során megkérdezettek csupán hat százaléka válaszolta azt, hogy semmilyen tradíciót nem tart ilyenkor.
A közvéleményénkutatás arra is rámutatott, hogy a nagyvárosokban és Pozsonyban kevésbé fontos ünnep a húsvét, míg
Kelet-Szlovákiában őrzik leginkább a hagyományokat.
Így talán nem véletlen, hogy az idei legnagyobb hímestojást is ebben a régióban állították fel. A Kassához közeli Lemesen közel hat méter magas és három méter széles húsvéti tojást helyeztek el a főtéren. Az óriástojás elkészítéséhez 21 köbméternyi hungarocellt használtak fel, mintázatát pedig hatvanezer darab műanyag kupak alkotja, melyet a helyi óvodások gyűjtöttek össze.