70-80 millió euró – ekkora bevételre számított az állam az élelmiszerláncokra kiszabott különadóból, az Európai Bizottság azonban megálljt parancsolt a javaslatnak.
A Szlovák Nemzeti Párt képviselői által eredetileg benyújtott javaslat azzal számolt, hogy a nettó forgalomra kivetett 2,5 százalékos különadót minden olyan Szlovákiában működő üzletláncnak be kellene fizetnie, amelynél a forgalom legalább 10 százalékát az élelmiszerek adják, és az üzletláncnak legalább két járásban vannak üzletei. Az eredeti javaslat néhány pontján enyhítettek, de a folyamatos bírálatok ellenére a parlament tavaly decemberben mégis elfogadta a jogszabályt.
A törvény leállítását maga az agrártárca vezetője jelentette be, aki most lobbicsoportok érdekérvényesítéséről beszél.
„Abszolút túlzó és sokkoló, hogy az Európai Bizottság hivatalnokai nem az egyes tagállamok szakértői véleményei alapján döntöttek, hanem az üzletláncok, kereskedők és lobbicsoportok nyomására” – fogalmazott Gabriela Matečná, aki egyben felszólította a bizottságot, kezdjen vizsgálatot arról, kik voltak azok a brüsszeli hivatalnokok, akik ezt a döntést meghozták, és milyen lobbicsoportokkal találkoztak.
Az ellenzék szerint az élelmiszerláncokra kirótt különadó sem jelentett volna megoldást az élelmiszerárak növekedésére. Azt mondják, ők már a törvény elfogadásakor arra figyelmeztettek, hogy az nincs összhangban az európai jogrenddel. „Ha lenne rá igény, elég egy elegáns megoldás: ezt a rossz javaslatot visszavonjuk, és megyünk tovább” – közölte jozef Mihál független parlamenti képviselő. A kereskedők ugyancsak üdvözlik a brüsszeli döntést. Pavol Konštiak, a Kereskedelmi Szövetség elnöke állítja, hogy a különadó diszkriminatív és ellentétben áll az alkotmánnyal.
A lakosság döntő többsége is tartott a különadótól.
A Go4insight közvélemény-kutató intézet által decemberben megkérdezettek 70 százaléka elutasította az üzletláncok különadójának bevezetését, és csupán a 20 százaléka helyeselte. Az ellenzők közül a legtöbben attól tartottak, hogy a különadót az üzletláncok beépítenék az áraikba, az élelmiszerek ára így az eddiginél is gyorsabban nőne. Ezt a nézetet akkor a megkérdezettek 86 százaléka osztotta.