Kína újabban Sarkvidék-közeli hatalomnak nevezi magát, annak ellenére, hogy 3000 kilométerre fekszik az Északi-sarkkörtől – jegyzi meg grönlandi tudósításában a BBC.
A világ második legnagyobb gazdasága, amely egyszer az elsővé válhat, hatalmas jégtörőkkel vág utat árucikkeinek az északi jégen át.
A „sarkvidéki selyemút” fontos állomása épp a Dániához tartozó, de autonóm és függetlenségre vágyó Grönland, a világ 12. legnagyobb államalakulata lehet. A fél európányi területen mindössze 56 ezer ember él és a vegyes lakosság közel 90 százalékban inuit eszkimó tagjai úgy érzik, Koppenhága elhanyagolta őket.
Nuuk, a főváros elég szegénynek tűnik, az emberek a hóban kiterített pokrócokon árult használt cikkekkel és szárított hallal próbálnak pénzhez jutni – derült ki a BBC riportjából.
Grönlandon hosszú ideje probléma az öngyilkosságok magas aránya, az alkoholizmus és a családon belüli erőszak. A helyi reptér havas fel- és leszállópályáin jelenleg csak kis, propelleres gépek landolnak. Négy éven belül viszont a tervek szerint három nemzetközi reptér is lesz a területen és kínai cégek is indulnak a tendereken.
Most, hogy Peking megjelent a láthatáron, a dánok és az amerikaiak is aggódni kezdtek, és elkezdtek nyomást gyakorolni azért, hogy ne a kínaiak kapják a szerződéseket.
A NATO Thuléban építette fel legészakibb légitámaszpontját. A hidegháború idején az amerikaiak titkos programot folytattak mobil nukleáris rakétaállomások telepítésére – a terület tehát stratégiai fontosságú a szövetség számára.
A helyi lakosok közben etnikai alapon megosztottak a kínaiak érkezése kapcsán:
az inuit többség nem bánná szerepvállalásukat, a kisebbségi dánok viszont ellenzik azt.
A grönlandi miniszterelnök és külügyminisztere nem volt hajlandó interjút adni a BBC-nek, a vegyes házasságból született volt kormányfő, Kuupik Kleist viszont azt mondta, hogy kínaiak érkezése jó dolog lesz hazájának.
Vele szemben a dán kormánykoalícióban helyet foglaló Venstre párt külügyi illetékese úgy fogalmazott, hogy „nem akarunk egy kommunista diktatúrát a hátsó udvarunkban”.
Mint a BBC megjegyzi, a külföldön feltűnő kínai cégek módszere az, hogy
a helyiek számára áhított infrastruktúrát hoznak el: reptereket, utakat, ivóvizet.
A volt gyarmattartó nyugati országok felhagytak a fejlesztéssel, így a helyi kormányok hálásak Kínának. Ennek azonban ára van, mert a kínai cégek hozzáférnek az országok természeti kincseihez, de úgy, hogy ez nem teremt jóval több munkahelyet a helyieknek: a kínai cégek gyakran otthonról hoznak dolgozókat.
Így a kínai gazdaság jobban jár, mint a helyiek, és néhány helyen növekszik a korrupció mértéke is – jegyzi meg a BBC.
Grönland fővárosában viszont az embereket az foglalkoztatja, hogy a hatalmas, elszegényedett területre végre sok pénz áramolhat be – derül ki a tudósításból.