A berlini kormány fel akarja gyorsítani a nácizmus idején elrabolt műkincsek visszaszolgáltatását eredeti tulajdonosaiknak, illetve a leszármazottaiknak. Ennek érdekében felállítanak egy központi tanácsadó szolgálatot is – jelentette be Németország kulturális ügyekben illetékes államminisztere. Monika Grütters a washingtoni megállapodás aláírásának huszadik évfordulója alkalmából Berlinben rendezett értekezleten elmondta, hogy
eddig 17 420 különböző műalkotást, műkincs értékű használati tárgyat, könyvet és egyéb dokumentumot juttattak vissza a jogos tulajdonosnak.
Becslések szerint Adolf Hitler hatalomra jutása után előbb Németországban, majd a náci uralom alá került többi európai országban csaknem 600 ezer műalkotás került erőszakos eszközökkel német tulajdonba, a visszaszolgáltatásukra 1998-ban Washingtonban nemzetközi megállapodást írtak alá. Ennek keretében a berlini kormány Magdeburgban létrehozta az elveszett kulturális javak központját, több egyetemen pedig kutatói állásokat létesített, és adatbázisokat épített, hogy megkönnyítse az elrabolt műkincsek utáni nyomozást. Az államminiszter elmondta, hogy
a nácik által elrabolt kulturális javak felkutatása és visszaszolgáltatása tartós feladat, és Németország tovább fokozza erőfeszítéseit: az idén és jövőre 17 millió eurót fordítanak erre szövetségi forrásból.
Ezen kívül felállítanak egy központi tanácsadó szolgálatot, amelyhez már nem csak német nyelven lehet fordulni. A Zsidó Világkongresszus elnöke, Ronald Lauder ugyanis kifogásolta, hogy eddig a visszaszármaztatási igényt kizárólag német nyelven lehetett benyújtani. Lauder a Welt am Sonntag cimű lapnak adott nyilatkozatában ostorozta azoknak a múzeumoknak a vonakodását is, amelyek eddig nem mutattak készséget a náci időkben a gyűjteményükbe került javak eredetének nyilvánosságra hozatalára.
Monika Grütters is hangsúlyozta, hogy kormánya nagyobb együttműködési készséget vár el a kulturális javakat őrző intézményektől, de reményét fejezte ki, hogy a központi tanácsadó szolgálat felállításával sikerül felgyorsítani a visszaszolgáltatási igények kielégítését.
A washingtoni alapelvekhez és a 2009-ben a Prága melletti Terezínben tartott utókonferencián elfogadott Terezíni Nyilatkozathoz 46 ország csatlakozott, köztük Magyarország is. Ezzel kötelezettséget vállaltak az aláírók az egykor a nácik által elrabolt kulturális javak azonosítására, a jogos tulajdonosok felkutatására, és arra, hogy vagy visszaadják az értékeket, vagy a visszaszolgáltatást kiváltó egyéb, "méltányos megoldást" találnak.