A Dolgozó Szegénység nevű polgári társulás felmérése megerősíti, hogy a külföldre távozottakat elsősorban a magasabb kereseti lehetőségek sarkallták kiutazásra. A válaszol alapján a második legfontosabb tényező a korrupció mértéke és a politikai helyzet volt, míg a legkevésbé meghatározóként a családi okokat jelölték meg.
Amikor azt elemezték a felmérés készítői, hogy milyen szempontok játszanak szerepet a külföldön munkát vállalók visszatérésében, a bérviszonyok álltak az első helyen.
- A megkérdezettek 86 százaléka vélte úgy, hogy Szlovákiában kevés a tisztességes fizetéssel kecsegtető munkalehetőség.
- 73 százalékuk gondolta azt, hogy hiány van a szakmai előmenetelre lehetőséget nyújtó állásokból,
- 77 százalékuk volt azon a véleményen, hogy az országban nincs elegendő olyan álláshely, amely megfelelő munkahelyi körülményeket kínál.
„Ha a külföldön élő szlovákok ilyen katasztrofális képet alkotnak a szlovákiai alkalmazotti környezetről, akkor nincs min csodálkoznunk azon, hogy elhagyják otthonukat, és nem térnek haza. Ez egy jelzés a munkáltatók felé, akiknek éppen ezen a területen kellene keresniük a szakemberhiány kiváltó okait.
Harmadik országbeli munkaerő behozatalával ezek az okok nem számolhatók fel, csak a tünetek enyhülnek”
– reagált a közvélemény-kutatás adataira Monika Uhlerová, a Szakszervezeti Szövetségek Konföderációjának alelnöke.
A felmérésből az is kiderült, hogy a külföldön dolgozók között több a túlképzett munkaerő, mint Szlovákiában. A válaszadók 56 százaléka nyilatkozott úgy, hogy olyan munkát végeznek, amihez nem lenne szükség meglévő képesítésükre, miközben a felsőoktatási végzettséggel rendelkezők fele mondta azt, hogy olyan állása van, amihez nem lenne szükség a diplomájára. Sőt, az érettségivel rendelkező válaszadók csaknem 64 százaléka is úgy nyilatkozott, hogy külföldön olyan munkát végez, amihez nem lenne szükség érettségire.