A franciák az európai parlamenti választásokon vezetik le a belpolitikai állapotok okozta elégedetlenségüket, frusztrációikat. Ez volt a négy évvel ezelőtt tartott voksolás egyik alaptanulsága, amikor a Marine Le Pen vezette, akkor még Nemzeti Front nevet viselő radikális jobboldali párt 24,86 százalékkal az első helyen végzett, 11 százalékkal verve rá az akkor kormányzó szocialistákra.
Az Ipsos közvéleménykutató intézet november 4-én közzétett felmérése most azt mutatja, hogy a 2014-es forgatókönyv megismétlődhet, a Nemzeti Front utódja, a Nemzeti Tömörülés ugyanis a szavazatok 21 százalékával első helyen végezne, ha most tartanák az európai parlamenti választásokat, két százalékkal előzve meg Emmanuel Macron pártját, a Köztársaság Lendületbent.
Jövő májusig a számok még sokat változhatnak, egy azonban biztos:
a franciák ismét erősen elégedetlenek, és immár nemcsak belpolitikai, hanem az uniót érintő kérdések kapcsán is.
Ami a belpolitikát illeti, a társadalom forrong. A nyugdíjasok hónapok óta tiltakoznak, mert szerintük a kormány fejősteheneknek tekinti őket, a közbiztonság állapota pedig riasztó.
A fenti helyzetet tetézi, hogy az elmúlt hónapokban megugrott a gázolaj ára, azért is, mert a kormány környezetvédelmi okokra hivatkozva megemelte az üzemanyag adóját, ami elsősorban a szegényebb rétegeket érinti. Felháborodott autósok néhány napja spontán szervezkedésbe kezdtek, bejelentve, hogy
november 17-én megbénítják az ország közlekedését.
A kilátásba helyezett tiltakozást jelenleg a franciák több mint hetven százaléka támogatja, igaz, a kiszemelt nap, a dolgozó emberekre való tekintettel, szombatra esik.
Az unió működése kapcsán az borzolja a kedélyeket, hogy Emmanuel Macron és a hozzá közel álló politikusok, valamint a média jelentős része továbbra is a globalizáció és általában a föderális Európa fontosságát sulykolják, ráadásul arrogáns, kioktató módon.
Vitának ez ügyben nemigen van helye, aki nem ért velük egyet azt populistának, eurófóbnak, szélsőségesnek nevezik.
Az összkép azt jelzi, hogy a jövő májusi választás újra protestszavazásként működhet, és a voksolás nyertese pedig, jobb híján, ismét Marine Le Pen pártja lehet. Annál is inkább, mivel az államfő támogatottsága továbbra is zsugorodik, az októberi 30 százalékról novemberre 26 százalékra csökkent, ami saját pártjára is kihatással lesz.
A továbbra is hitelességi problémákkal küzdő jobboldali Republikánusok 13 százalékkal harmadikok lehetnek, a szélsőbaloldali Engedetlen Franciaország 11 százalékkal a negyedik helyre futhat be.
Érdekes színfoltot jelenthet ugyanakkor egy másik, a gaulle-ista hagyományokat követő, azaz szociálisan érzékeny jobboldali párt, a Nicolas Dupont-Aignan vezette Talpra Franciaország! Ennek támogatottsága az Ipsos szerint hét százalékra rúg, amivel felsorakozott a zöldek és a szocialisták mellé. Egyes elemzők szerint ez a jobboldal egyesítését és a nemzeti szuverenitás „visszaszerzését” szorgalmazó formáció nemcsak jövő májusban, de azt követően is meglepetést okozhat.