Az IMF történetének legnagyobb mentőcsomagját – 57 milliárd dollárt – 3 év alatt folyósítják a megszorult Argentínának, amelynek először 50 milliárdot szavaztak meg. Ennek azonban nagy ára van. Az egyik legkeményebb feltétel, hogy jövőre nem lehet költségvetési hiánya az országnak, azaz a deficitnek nullán kell állnia. Így abba az országba, amely az előző század elején még Latin-Amerika egyik gazdasági motorja és világszinten is tényező volt, 17 év után visszatért a barterkereskedelem. Az újabb adósságválság és az infláció miatt a lakosok ruhát cserélnek például élelmiszerre.
Az argentinok csak El Corralitonak, kis pajtának hívják a cserekereskedelmet. 17 éve például a fogorvosok étolajért cserébe gyógyítottak, és manapság megint kezdenek feltűnni a corralitók Buenos Aires környékén.
Az emberek ruhát, például futballmezeket cserélnek cukorra vagy rizsre.
A mai barterpiacok jobban szervezettek – részben a közösségi médiának köszönhetően. Moreno városban például négy piac is működik, ahol 5000 és 20 000 közötti vásárló és eladó fordul meg. Az emberek először kiposztolják, hogy mit keresnek és mit tudnak felajánlani cserébe, majd a piacon ejtik meg az ügyletet.
Miközben az emberek arról beszélnek, hogy az ellentmondásosan megítélt Cristina Fernandez elnök kormányzása alatt jobban éltek, kommentátorok szerint a 30 százalékos infláció tovább tüzeli a munkások sztrájkjait. Közgazdászok ugyanakkor ördögi kört emlegetnek:
minél magasabb béreket követelnek a dolgozók a drágulás miatt, annál jobban nőnek a kormány kiadásai és annál nehezebb rendezni az adósságot.
A hatalom így a rendőrség kemény fellépésével próbálja visszafogni a tiltakozást, ami ugyanakkor megint csak rossz vért szül.
Argentína története során nyolcszor jelentett államcsődöt vagy kényszerítette külföldi hitelezőit arra, hogy a befektetett pénznél jóval kisebb összeget fogadjanak el cserébe azért, hogy az ország egyáltalán hajlandó a törlesztésre. 2001-ben olyan megállapodást kötött, hogy 100 milliárd dolláros adóssága 30 százalékát fizeti vissza – bár a hitelezők hét százaléka később kiharcolta, hogy visszakapja az általuk befektetett teljes összeget.