Múlt szombaton a török államfő Kölnben felavatta Nyugat-Európa legnagyobb mecsetét. Az ünnepélyes eseménytől azonban valamennyi német politikus távol maradt. A Berlinből érkezett Erdogant a kölni repülőterén üdvözlő tartományi miniszterelnök, Laschet elismeréssel nyilatkozott az Èszak-Rajna-Vesztfáliában elő nagyszámú török közösség beilleszkedéséról, de
részvételét a mecsetavatón arra hivatkozva mondta le, hogy Németországban az állam és az egyház szétvált, a vallás nem tölthet be politikai szerepet.
Márpedig a több, mint ezer hívő befogadására alkalmas modern mecsetet Kölnben az ankarai kormány felügyelete alatt álló Török-Iszlám Unió építtette, amelyről a német belügyi szervek kiderítették, hogy nem csupán a muzulmánok lelki épülését szolgálja.
Az ankarai egyházügyi hivatallal szorosan együttműködő Vallási Intézmények Török-Iszlám Uniójának németországi szervezete, közismert nevén a Ditib, szívesen lép fel mecsetépítő intézményként, azonban a német hatóságok számára egyre nyilvánvalóbb, hogy a hitélet istápolását szélsőséges célokra használják fel.
A sok millió euróból épült kölni mecset ünnepélyes felavatása, amelyet a németországi hivatalos látogatáson tartózkodó Recep Erdogan török elnök a nyilvánosság előtt mondott kimondottan politikai töltetű beszéd megtartására használt fel, ismét ráirányította a belügyi szervek figyelmét a Ditib működésére. Mint az illetékes tartomány, Észak-Rajna Vesztfália belügyminisztere közölte,
az ország belső biztonságáért felelős Alkotmányvédelmi Hivatal fontolóra vette a Ditib tevékenységének megfigyelését.
Herbert Reul utalt arra, hogy a Németországban közel ezer mecsetet fenntartó intézmény lényegében Erdogan elnök rendszerének meghosszabbított karja, alkalmazottai sok esetben besúgók, tájékoztatják az ankarai hatóságokat az államfő politikáját bíráló személyekről. Az imámok pedig nem riadnak vissza a gyűlöletbeszédtől és az uszító prédikációktól sem.
Néhány évvel ezelőtt a Szaud Arábia által Bonnban fenntartott mecsetet és a hozzá tartozó vallási tanintézetet a német hatóságok végül is azért zárták be, mert megelégelték, hogy az ott elhangzott prédikációk az iszlám törvénykezést méltatták és igyekeztek aláásni Németország demokratikus rendjét.