Heiko Maas azt követően nyilatkozott, hogy tanácskozott Michel Barnier-val, az Európai Unió brexitügyi megbízottjával, aki reményét fejezte ki, hogy októberben, de legkésőbb novemberben már közzétehetik azt a megállapodást, amely alapján Nagy-Britannia március végén hivatalosan is kilép az EU-ból.
Heiko Maas közölte, szó sem lehet arról, hogy kiválása után Nagy-Britannia továbbra is élvezze az uniós tagsággal járó előnyöket. A külügyminiszter berlini sajtótájékoztatóján azonban utalt arra, hogy London a jövőben is a jelenlegi feltételek mellett férhet hozzá az EU belső piacaihoz, ha Norvégiához hasonlóan átveszi az Európai Unió rendelkezéseit, hozzájárul az uniós költségvetéshez, és továbbra is szavatolja az uniós polgárok szabad munkavállalását és letelepedését.
Maas úgy véli, valamennyi uniós vezető közül jelenleg Barnier-re hárul a legnehezebb feladat, mert ő képviseli az EU-t a londoni kormánnyal szemben. A francia politikus elmondta, hogy eddig már sikerült dűlőre jutni a vitatott kérdések több mint 80 százalékában, de hozzáfűzte,
egy kemény dió még hátra van: a határkérdés rendezése Írország és a brit fennhatóság alatt álló Észak-Írország között.
Mind Heiko Maas, mind pedig Michel Barnier hangoztatta, hogy a gyakori bombamerényletekkel járó és évtizedeken át tartó északír feszültséget feloldó úgynevezett nagypénteki megegyezést figyelembe véve akarják kialakítani a határt az uniós tag Írország és a szervezetből kiváló Nagy-Britannia között.
Mindketten leszögezték, tiszteletben tartják a brit lakosság döntését az unióból történő kilépésről, de ez semmi esetre sem jelentheti az Európai Unió "kimazsolázását", azaz csupán a tagsággal járó előnyök megőrzését. Barnier szerint a keretmegállapodásra már késő ősszel sor kerülhet, amelynek alapját az oslói kormánnyal még jóval az ezredforduló előtt kötött szerződés képezheti. Norvégia nem tagja az Európai Uniónak, de szabadon hozzáférhet az EU belső piacaihoz.