300 ezer katona – ennyien vesznek részt az idei Vosztok hadgyakorlaton Oroszországban, amelybe kínai és mongol csapatokat is bevonnak. 1981, azaz a hidegháború évei óta nem volt ilyen hatalmas katonai manőver az egykori Szovjetunió területén, és ez kiélezte a feszültséget a NATO és Moszkva között.
Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő azonban azt mondta: „jogosak” a háborús játékok az országával szemben megnyilvánuló „agresszív és barátságtalan” megnyilvánulások miatt. Peszkov ezzel Ukrajna fokozott támogatására, az orosz érdekszférából való kiszakítására és az utóbbi években a NATO keleti határaira vezényelt több ezer katonára is utalt.
NATO- és orosz gépek rendszeresen követik egymást a Fekete-tenger felett, amire korábban nem volt példa.
A mostani hadgyakorlatot, melyben
36 ezer páncélos és gyalogsági jármű, valamint ezer repülőgép vesz részt,
Oroszország központi és keleti részein, tehát nem a NATO-val határos vidékeken tartják. Bevonják a gyakorlatba az összes orosz deszantegységet és két flottát is.
Szergej Sojgu védelmi miniszter – akit korábban már emlegettek Putyin elnök lehetséges utódaként – ugyanakkor maga hasonlította az 1981-es gyakorlathoz a Vosztok 2018-at. Annak idején, a Zapad-81, azaz Nyugat-81 idején egy elképzelt NATO-támadásra válaszoltak a szovjet erők.
„Sokban megismételjük az akkori gyakorlatot, csak ez nagyobb lesz”
– mondta a miniszter.
Közben Peszkov elnöki szóvivő a kínai egységek részvételéről azt mondta, hogy Moszkva és Peking minden téren együttműködik. Maga a kínai védelmi minisztérium egy szűkszavú közleményben a mélyülő katonai együttműködésről beszélt, amely segíti, hogy mindkét fél „közösen reagáljon biztonsági fenyegetésekre”.
A kínai részvétel ugyanakkor nem tetszik Japánnak, amely az utóbbi időben megpróbált közelebbi viszonyt kialakítani az oroszokkal.
A kínaiak 3200 katonát, 900 harci járművet és 30 repülőgépet küldenek Oroszországba. Érdekes módon a szovjet időkben a két szomszéd még véres határháborút is vívott.
A BBC megjegyzi, hogy a Vosztok-18 gyakorlatban annyian vesznek részt, mint a II. világháború egyik nagyobb csatájában.
Putyin elnök az utóbbi években jelezte, hogy a katonai fejlesztés – és ezen belül a nukleáris rakéták korszerűsítése – prioritás.