A Szovjetunió vezette Varsói Szerződés öt tagállamának hadseregei 1968. augusztus 21-én rohanták le Csehszlovákiát, hogy véget vessenek a „prágai tavaszként” ismert politikai és gazdasági reformfolyamatnak, amelyet Moszkva a korabeli szocialista tábor számára veszélyesnek minősített. Prágában a jelenlegi kormány ellen fellépő tüntetők megzavarták az 1968-as események alakalmából a Cseh Rádió előtt szervezett megemlékezést.
„Az eseményekről akkor szabadon tájékoztató rádió a lakossági ellenállás jelképe lett” – mondta ki Andrej Babiš miniszterelnök, akinek beszédét a téren gyakorlatilag nem lehetett hallani. A néhány száz résztvevő jelentős része ugyanis
zajongott, fütyült, piros lapot mutatott fel és Babiš elleni jelszavakat skandált.
A miniszterelnök hangsúlyozta: Csehországban ma nincs veszélyben a demokrácia, mindenki szabadon írhat, beszélhet, alakíthat vagy választhat pártot. A cseh közvélemény egy része azt veti Babiš szemére, hogy a múltban állítólag együttműködött a kommunista állambiztonsággal, és a közelmúltban visszaélt az európai uniós támogatásokkal, amiért jelenleg büntetőeljárás folyik ellene. Babiš a vádakat tagadja, politikai támadásnak tartja azokat.
Fero Fenič szlovák filmrendezőt is meglepte a keddi események alakulása:
„Bevallom, nem számítottam rá, hogy demonstrációba torkollik a megemlékezés,
hiszen mégiscsak a prágai tavasz 50. évfordulójáról van szó“ – mondta a filmrendező.
Tiltakoztak a komunisták is, ők az Ivan Konev szovjet marsall szobrához kihelyezett új emléktábla ellen tüntettek, ami arra emlékeztet, hogy Konev nemcsak felszabadította Csehszlovákiát 1945-ben a náci uralom alól, hanem részt vett az ország megszállásában is 1968-ban és az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc leverésében is.
A kommunisták szerint ez csak a történelem meghamisítása, és 50 évvel a szovjet megszállás és csaknem 30 évvel a kommunizmus leverése után a cseh lakosság 20 százaléka még mindig úgy véli, jobb volt az élet a múlt rendszerben.