A 2015-ben kidolgozott és 2016 januárjában Iránnal megkötött atomalkut az Egyesült Államok, Kína, Oroszország, Nagy-Britannia, Francia- és Németország valamint az Európai Unió írta alá. Elsőként a francia külügyminiszter látogatott Teheránba, őt német kollégája követte, és így mindkét uniós országnak sikerült újraélesztenie a korábban virágzó kereskedelmi kapcsolataikat.
Az amerikai elnök azonban idén májusban egyoldalúan
felmondta a megállapodást és büntető intézkedésekkel fenyegette nemcsak a teheráni kormányt,
hanem még azon nyugat-európai cégek ellen is komoly retorziókat helyezett kilátásba, amelyek a ma életbe léptetett amerikai szankciók után sem szüntetik be üzleti kapcsolataikat Iránnal.
Német vállalatok nemrég még közel 3 és fél milliárd euró értékben kereskedtek iráni partnereikkel, de most – mint Berlinben az Ipar- és Kereskedelmi Kamara elnöke, Martin Wansleben elmondta –
erős bizonytalanság lett úrrá rajtuk, mert attól tartanak, hogy Donald Trump beváltja fenyegetéseit és amerikai tilalom alá helyezi őket.
Némi megnyugtatással szolgált a berlini gazdaságügyi minisztérium szóvivője, aki közölte, hogy
a kormány ezeknek a cégeknek export-garanciát biztosít az Egyesült Államokba irányuló kivitelük elakadása esetén.
Utalt arra is, hogy a kormány továbbra is folytatja diplomáciai erőfeszítéseit, hogy Washington ne léptessen életbe büntető intézkedéseket az Iránnal továbbra is üzletelő német vállalatokkal szemben, a pénzforgalom fenntartására pedig kapcsolatot keres azon teheráni bankokkal, amelyek nem szerepelnek az amerikai tiltó-listán.
Időközben megszólalt a német külügyminiszter is, és hangsúlyozta, hogy
az Európai Unió változatlanul is érvényesnek tekinti az Iránnal kötött atom-megállapodást.
HeikoMaas hangsúlyozta, hogy az EU a Washington és Teherán közti feszültség feloldásának munkálkodik.