Feszült légkörben kezdődött és váratlan fordulattal zárult a világ hét legfejlettebb ipari országának csúcstalálkozója a kanadai La Malbaie-ben. Miután már úgy tűnt, hogy a résztvevőknek sikerül némi nézetazonosságról tanúskodó zárónyilatkozatot kiadni, a tanácskozásról idő előtt távozott amerikai elnök a Szingapúr felé tartó repülőgépen annyira felháborodott a kanadai kormányfő La Malbaie-ban tartott sajtóértekezletén, hogy
utasította a csúcsértekezlet színhelyén maradt munkatársait aláírásának visszavonására.
Justin Trudeau ugyanis közölte, hogy Kanada az acéláruk és alumíniumra kivetett amerikai védővámok ellensúlyozására hasonló intézkedést léptet életbe az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelemben.
Donald Trump alighanem annyira felindult a csúcstalálkozón még jóbarátként emlegetett kanadai miniszterelnök kijelentésén, hogy
azonnal kilátásba helyezte védővámok életbe léptetését is az úgymond amerikai piacot elárasztó gépkocsik behozatalára.
Ez kiváltképpen a német gazdaságra jelent komoly veszélyt, mert az Egyesült Államok a német autók egyik legfontosabb külföldi piaca. Azonban nemcsak a kereskedelmi kérdésekben mutatkozott meg a nyílt törés, hanem
az Iránnal kapcsolatos politikában, valamint a környezetvédelem ügyében is, amelynek vitájától Donald Trump egyszerűen távol maradt La Malbaie-ban.
De a Moszkvához fűződő viszony megítélésében is gyökeresen eltértek a vélemények, ugyanis csupán a résztvevő olasz kormányfő találta helyénvalónak az amerikai elnök azon kezdeményezését, hogy
a G7 Putyin orosz elnök bevonásával ismét bővítsek ki G8-cá.
Ennek alighanem leghatározottabb ellenzője a német kancellár, aki a Krím-félsziget bekebelezése, illetve az ukrán válság megoldatlansága miatt továbbra is kitart a Moszkvával szemben foganatosított nyugati szankciók mellett.
A Kanadában tartott G7-csúcsértekezletével kapcsolatban a berlini kormány szóvivője hangsúlyozta, hogy a többi résztvevőhöz hasonlóan,
Németország az amerikai lépés ellenére is kitart a zárónyilatkozatba foglaltak mellett.
Ebben az aláírók egyebek között elkötelezték magukat a nemzetközi kereskedelmet akadályozó protekcionizmus valamint az Oroszország és Kína felől mutatkozó fenyegetés közös leküzdése mellett, és kiváltképpen Angela Merkel kancellár szorgalmazására,
programot fogadtak el a válságövezetekben elő nők és leányok társadalmi elismerésének anyagi támogatására.