Eddig csak a parlament belügyi bizottsága foglalkozott a kérdéssel, de a berlini törvényhozásban képviselt ellenzéki pártok egyre hangosabban sürgetik a választ arra a kérdésre, hogy a kancellár mikor értesült a brémai menekültügyi hivatalban történt visszaélésekről.
Az év elején hivatalba lépett belügyminiszter ismételten hangoztatta, hogy őt először csak áprilisban tájékoztatták a történtekről.
A botrányt az váltotta ki, hogy Brémában a 2015-ös menekült-áradatot követően csak felületesen ellenőrizték a menedékjogért folyamodók állításait és így – mint utóbb kiderült – terrorgyanús, valamint Németország belső biztonságára nézve veszélyes személyek is tartózkodási engedélyt kaptak.
A menekültügyi hivatal korábbi vezetője a parlament belügyi bizottságában elmondta, hogy 2015 őszétől a túlterheltség miatt zűrzavaros helyzet alakult ki a hivatalban és erről tájékoztatta feletteseit is. Noha egy évvel később új munkatársak felvétele révén megpróbáltak úrrá lenni az áldatlan állapoton, a migránsok folyamatos érkezése miatt ez sem oldotta meg a problémát.
Kit terhel mindezért a felelősség – tette fel a kérdést az ellenzéki Szabaddemokrata Párt elnöke, aki vizsgálóbizottság létrehozását sürgette.
Ehhez azonban partnerre lenne szüksége és az AfD nevü jobboldali párt ugyan szintén hasonló követeléssel állt elő, a szabaddemokraták elnöke hangoztatta, hogy az AfD-vel nem akar közösködni.
Az ugyancsak ellenzéki Zöld- valamint a Baloldali Párt egyelőre a parlament belügyi bizottságán keresztül tárná fel a törvénytelenségeket, és azzal érvel, hogy egy új, önálló vizsgálóbizottság felállítása szükségtelenül elhúzná a történtek feltárását.
A jobboldali AfD, amely szünet nélkül támadja a kancellár migránspolitikáját, az alkotmánybíróságot is bevetné, azzal érvelve, hogy a kancellár 2015 őszén – a törvények semmibevételével - a képviselőház megkérdezése nélkül rendelte el a határok megnyitását a menekültek előtt.