A költségvetés második legnagyobb tételét – a szociális jellegű kiadások után – a védelmi kiadások jelentik, amelyre a kormány 38,5 milliárd eurót ütemezett be, habár a védelmi miniszter ennél jóval nagyobb összeget kért, ezzel parázs vitát válva ki a képviselőház ülésén.
Ursula von der Leyen parlamenti beszédében hangsúlyozta, hogy
2025-ig évente másfél százalékkal fogják emelni Németország katonai kiadásait.
A védelmi miniszter kijelentésével nyíltan elvetette az amerikai elnök követelését, miszerint a NATO tagállamok évente nemzeti össztermelésük legalább kettő százalékát fordítsák katonai célokra. Ennek ellenére az ellenzék élesen bírálta Ursula von der Leyen tervezetét, amelyben a miniszter kiváltképpen az idejétmúlt harci felszerelések korszerűsítését, valamint a védelmi készültség felújítását sürgette.
A fegyverkezést ostorozó nyilatkozatokra válaszolva a kancellár leszögezte, hogy a 38,5 milliárd eurót nem a felfegyverkezésre, hanem védelmi eszközökre fogják költeni. Angela Merkel szerint ebben fontos szerepet játszik a hadsereg digitalizálása, hogy Németország ezáltal is megfelelő választ adhasson Oroszország úgymond hibrid hadvezetésére.
A katonaságot úgy kell felszerelni, hogy eredményesen tudja teljesíteni külföldi megbízatásait, egyben pedig megfeleljen a szövetségesek elvárásainak is
– jelentette ki a kancellár, és a haderő állapotának ellenőrzésével megbízott testület jelentésére utalva hozzáfűzte, hogy reméli, a közeljövőben már nem fognak találni annyi hiányosságot, mint az elmúlt években.
Ezek között szerepelt a harci gépek, valamint katonai helikopterek elavult állapota, valamint az is, hogy számos kaszárnya haladéktalan felújításra szorul. A katonaság állapotának ellenőrzésével megbízott testület példaként hozta fel, hogy a német légierő 128 Eurofighter típusú harci gépe közül jelenleg csupán négy lenne bevethető.