A gazdaságügyi miniszter tévényilatkozatában hangsúlyozta, hogy tárgyalásos úton szeretnék megoldani a kérdést, de elismerte, hogy érvelésen túl nem sok játéktér kínálkozik Berlin számára.
A német külügyminiszter az elsők között látogatott Teheránba, miután 2015-ben aláírták az iráni atomprogram korlátozásáról kötött nemzetközi szerződést. Utazásának meg is volt a foganatja, mert az atomkísérletek miatt életbe léptett szankciók következtében gyakorlatilag megszűnt az addig igencsak élénk német-iráni árucsere-forgalom, és ez – a technológiai ismeretek átadásával kibővülve – 2015 őszen ismét lendületbe jött.
Időközben 3 milliárd euró értékben exportál Németország Iránba, ami még mindig jócskán elmarad az ezredfordulót követően elért összegtől, de a német ipar vezetői komoly reményeket fűztek a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok további kiszélesítéséhez az olajban gazdag 80 milliós országgal. Habár Angela Merkel kancellár ismételten hangoztatta, hogy Berlin kitart a 2015-ben kötött szerződés mellett, a német gazdasági vezetőket komolyan aggasztja az amerikai elnök bejelentése, amelyben az Egyesült Államokkal folytatott kapcsolatok azonnali betiltásával fenyegette azokat az európai cégeket, amelyek továbbra is üzletelnek Iránnal.
Ezt erősítette meg Richard Grenell amerikai nagykövet, miután átadta megbízólevelét a berlini Bellevue Palotában Frank-Walter Steinmeier államfőnek. Tény, hogy az Egyesült Államokba irányuló német export értéke megközelíti a 311 milliárd eurót, és Iránba évente eddig legfeljebb hárommilliárd eurónak megfelelő összegben vittek ki német árut, illetve adtak el technológiai ismeretet, de a gazdasági élet vezetői megütköztek, hogy Washingtonban egyoldalúan döntenek kereskedelmi kapcsolataik alakításáról, és most a politikusoktól remélnek kiutat a fonák helyzetből.