A nyugdíjak alakulása jórészt az aktív társadalomtól származó adóbevételektől függ. Németország gazdasági helyzete változatlanul jó, a munkanélküliség rendkívül alacsony, és az idei tarifaszerződéseknek köszönhetően a reálbérek tovább emelkednek, így a munkavállalóktól az államkasszába befolyó adók is fokozatosan növekednek. Mindezek miatt a kormány számára kiváló lehetőség nyílt arra, hogy beváltsa még a tavalyi választási kampányban tett ígéretét és javítson a nyugdíjasok anyagi helyzetén.
Ennek értelmében már július elsejével az ország nyugati tartományaiban élők 3,2 míg az egykori NDK-ban élők csaknem 3,4 százalékkal magasabb nyugdíjat fognak kapni.
A különbség abból fakad, hogy az ország újraegyesülése óta fennálló bér- és nyugdíjszintet mielőbb ki akarják egyenlíteni,
mert a keleti tartományokban a nyugdíjak átlagosan még ma is alig haladják meg az egykori Nyugat-Németországban folyósított összeg 95 százalékát. Annak ellenére, hogy tavaly – röviddel a parlamenti választások előtt – a volt NDK nyugdíjasai 4 százalékos emelésben részesültek, míg nyugati társaik ennek felével kellett beérjék.
Mindez idén 10 milliárd euró többletkiadással jár a költségvetésben, de – mint a kormány szóvivője a döntés bejelentésekor említette – bíznak abban, hogy jövő nyáron hasonló intézkedésre kerülhet sor, amellyel – legalábbis a nyugdíjasok esetében – végképp ki tudják egyenlíteni az ország két fele között mutatkozó különbségeket.
Egy, még az ezredfordulót követően hozott törvény értelmében 2012 óta fokozatosan emelik az addig 65 évben megállapított nyugdíjkorhatárt,
és így 2029-ben csak 67 évesen lehet visszavonulni az aktív életből. Igaz, változatlanul érvényes, hogy a 63. életév betöltésétel lehet kérvényezni az állami nyugdíjat, azonban minden le nem dolgozott esztendő után az érintett személynek 3,6 százalékkal kevesebb összeget folyósítanak.