Jól szervezett tüntetés adta a görög kormány értésére, hogy vannak, akik nem tűrik, hogy megállapodjon a szomszédos volt jugoszláv tagköztársasággal, Macedóniával a névhasználatáról.
A vita Jugoszlávia 1991-es szétesése óta tart, és a görög nacionalisták attól tartanak, hogy a másik ország magáénak akarja a megegyező nevű görög tartományt, amely a legendás ókori hódító, Nagy Sándor szülőhelye.
„El a kezekkel Macedóniától”, „Macedónia Görögországé” skandálták a tüntetők Athénben, a görög parlament előtti Szintagma téren. A tiltakozókat az ország más részeiről, köztük a szigetekről, buszokkal szállították a szervezők.
A rendőrség becslése szerint 140 ezer ember gyűlt össze, a szervezők szerint viszont másfél millió. A gyűlést a Macedónia tartományból elszármazott görögök nemzetközi szervezetei és nacionalista érzelmű volt katonatisztek szervezték meg.
A tüntetők egy daruval hatalmas görög zászlót húztak fel a tér közepén.
A felvonulók között ott volt a legendás Mikisz Teodorakisz, a Zorba, a görög című dal és filmzene szerzője. A baloldali aktivistából nacionalistává lett 92 éves Teodorakisz arra sürgette a tömeget, hogy találjon elfogadható megoldást a macedónokkal, akiket „szkopjeiknek” nevezett – ezzel utalva a fővárosuk nevére. Macedónia mindig is görög volt és örökké az is marad – tette hozzá, „illegitimnek” nevezve az északi szomszédot. Azt is megjegyezte: bármilyen alkut népszavazásra kell bocsátani.
Amikor pár hónapja a görög külügyminiszter azt mondta: rövid időn belül rendezni tudják majd a névvitát, halálos fenyegetéseket kapott. Nikosz Kociasz most azt írta, tiszta lelkiismerettel folytatja a megállapodás előkészítését.
„Ez itt a határ, ezek ott szlávok, mi macedónok vagyunk, mert Macedónia görög, senki sem használhatja a nevét” – mondta az egyik szónok.
Anarchisták közben ellentüntetést rendeztek a szerintük nacionalista érzelmű honfitársaikkal szemben.
A baloldali Sziriza párt által vezetett görög kormány viszont pontot akar tenni a vita végére, amely miatt a hivatalosan Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság néven emlegetett szomszédos ország a görög ellenkezés miatt nem tud belépni sem az Európai Unióba, sem a NATO-ba.
A Sziriza-vezetés hajlik egy olyan kompromisszumra, amely valamilyen formában engedélyezné a Macedónia név használatát, de világossá tenné, hogy az nem azonos a görög tartománnyal. Viszont a macedón alkotmány módosítását is követeli, hogy abból kivegyenek minden, az esetleges területei igényekkel kapcsolatos utalást. A mostani macedón kormánynak viszont ehhez nincs meg a szükséges többsége.
A macedón hivatalos vélemény közben az, hogy a bolgárhoz hasonló nyelvet beszélő nép az ősi Macedón Királyságig vezethető vissza, ezért logikus, hogy az ország neve “Macedónia”.
Az ügyben közvetítő ENSZ felvetette az Új-Macedónia nevet, Görögország pedig a Macedónia-Szkopje Köztársaság nevet, ezt azonban a szomszédos ország elutasította.
Görögországban közben egy felmérés szerint a megkérdezettek közel háromnegyede elutasítja még a “hibrid nevet” is Macedónia esetében.