Nem sok jóra számítottak, ezért inkább elmenekültek – a vegyes etnikumú Kirkukból a kurd lakosok valóságos exodusa indult meg, amikor hétfőn világossá vált, hogy az iraki kormányerők vissza akarják foglalni az olajközpontot és a város körüli létesítményeket.
Hiába harcoltak egymással szövetségben a kurdok és az iraki kormányerők és szabadították fel a kurdok a várost az Iszlám Állam uralma alól,
ezúttal lövöldözés, majd meghátrálás lett a vége.
A hadsereg páncélosokkal és harci járművekkel érkezett és ezekkel már nem tudtak szembeszállni a kurd pesmerga erők.
A kormányhadsereget három héttel a kurdok népszavazása után küldték északra – a referendumon a lakosok döntő többsége az észak-iraki régió teljes függetlenségére szavazott.
Kirkuk ugyan nem tartozik a kurd régióhoz, de az ottani kurd lakosokat is megszavaztatták. A várost magénak akarják a kurdok és a központi hatóságok is. Bár a kurd lakosok többségben vannak, jelentős számú arab és turkomán is él Kirkukban.
Miközben a bagdadi kormány törvénytelennek nevezte a népszavazást, addig a kurd autonómia vezetése azt hangoztatta, hogy az a népakarat jogos kifejezése.
Közben jelentések érkeztek arról, hogy a kormányt támogató egyik milícia elfoglalta a szintén a régióban található Szijar városát. Tudósítások szerint a kurdok nem tanúsítottak ellenállást és harc nélkül visszavonultak.
Az Egyesült Államok közben jelezte, „nagyon aggódik a Kirkuk körüli erőszak miatt”. „Támogatjuk az iraki alkotmánynak megfelelő, békésen megvalósított közös adminisztrációt a regionális és központi hatóságok között” – mondta az amerikai külügyi szóvivő.
A hivatalos Washington szerint „még mindig sok a teendő az Iszlám Állam legyőzésért folytatott harcban” és ezért párbeszédre sürgette a feleket.
John McCain republikánus szenátor az amerikai felsőház Fegyveres Erők Bizottságának elnöke ugyanakkor figyelmeztette az iraki kormányerőket: nem vethetnek be Amerikától kapott fegyvereket a kurdok ellen.