Lángban álló utcák, részleges szavazói bojkott, vitatott számú halott, robbantások – így zajlott a venezuelai alkotmányozó testületről szóló szavazás.
Míg az ellenzék – amelynek támogatói jobbára bojkottálták a voksolást – azt mondja, hogy 14-e haltak meg az erőszakban, a kormánypárt vezetője az állította, hogy egyetlen halálesetnek sem volt köze a szavazáshoz.
A hatóságok egy órával meghosszabbították a szavazóhelyiségek nyitvatartását, de a részvételi arány elmaradt a várttól. Petaróban, Caracas jobbára munkások lakta negyedében az emberek azt mondták: megfenyegették őket, hogy elveszítik a szociális juttatásokat vagy állásukat, ha nem szavaznak, de még itt is kevesen adták le voksukat.
A fővárosi Poliedro arénában közben azok szavazhattak, akik nem tudtak eljutni kijelölt szavazókörzetükbe és itt nagy tömeget mutattak a felvételek.
Maduro elnök és szövetségesei egy 545 főből álló új testületet akarnak létrehozni, amely megszövegezi majd az ország új alkotmányát.
Az ötlet azonban külföldről éles bírálatokat kapott. Nikki Haley, az Egyesült Államok kemény megjegyzéseiről ismert ENSZ-nagykövete, cirkusznak és a diktatúra felé tett első lépésnek nevezte a szavazást. Nagy-Britannia és a szomszédos Kolumbia szintén kritikus hangot ütött meg. Argentina és Peru azt mondták: nem ismerik el a voks eredményét.
Kormánypárti szavazók viszont közölték: a folyamat „egy szabad és szuverén nép önrendelkezése”.
A rendőrök közben könnygázzal oszlatták a tüntetésre készülő ellenzékieket, miközben tüntetők egy csoportja megpróbálta elállni a szavazni vágyók útját.
Vladimir Padrino Lopez védelmi miniszter azt mondta: a biztonsági erők az ország több pontján felléptek azok ellen, akik meg akarták zavarni a voksolást. A biztonságiak ugyanakkor nem engedték bejutni a szavazást megfigyelni kívánó riportereket.
Venezuelában a vitákat és tiltakozásokat kiváltó szavazás előzménye az volt, hogy a legfelsőbb bíróság négy hónapja megfoszotta törvényalkotó jogától az ellenzéki többségű parlamentet.
Maduro elnök azt mondta, hogy az új alkotmányozó gyűlés békét hoz a politikailag megosztott országba, ellenfelei szerint viszont a lépés célja az, hogy a kormányzó Szocialista Párt bebetonozza hatalmát.