Egy nappal azután, hogy fáklyaként lángra lobbant, még mindig égtek tüzek a londoni Grenfell Tower belsejében.
Miközben a brit főváros több kerületében az emberek gyorsan adakozásba és ruhagyűjtésbe kezdtek a többszáz túlélő megsegítésére, újabb sokkoló beszámolók kerültek napvilágra azokról a pokoli órákról, amikor a bennragadt, kétségbeesett emberek segítségre vártak.
Volt, aki a kilencedik emeletről dobta ki a kisgyerekét, aki túlélte az esést, mert elkapták. Az anya már nem mert utána ugrani. Volt, aki ugrott volna, de az utolsó pillanatban visszatartották és szerencséjére ki tudták menteni. Az emberek egy része lepedőkből próbált kötelet fonni, és azon lejutni.
Mindeközben a szerencsések és a nézelődők
tehetetlenül hallgatták a ház körül a bennragadtak sikoltozását.
A szomszédos házak tövében kimerült tűzoltók tucatjai pihentek, míg egyes kórházakban olyan személyzet látta el a sérülteket, amelynek tagjai épphogy magukhoz tértek a legutóbbi terrortámadás idején tapasztalt sokkból.
Mindeközben gőzerővel folyik a tűz okainak felderítése és a felelősök keresése.
A Grenfell torony története egy „szegény ember, gazdag ember” és az önkormányzati takarékoskodás története is.
A Telegraph című lap felvetette, hogy
sok hasonló épület lehet veszélyben,
mivel az energiahatékonyság jegyében olyan burkolatot kapott, amely könnyen lángra lobbanhat. Egyre több jel utal ugyanis arra, hogy a burkolóanyag miatt égett kívülről is az épület. Tűzvédelmi szakértők szerint ugyanakkor a nagyobb gond nem az energiahatékonyság növelése volt, hanem az, hogy a házat átépítése után a tűzfészket nem lehetett a házon belül izolálni, és kívül sem tudták megakadályozni a tűz elterjedését. Emellett hiányoztak belőle az úgynevezett aktív tűzvédelmi eszközök, például automata vízpermetezők, amelyek beszerelése alaposan megdrágítja az épületet.
A torony a londoni Notting Hill negyedben, az általában dúsgazdagként ismert Kensington és Chelsea kerületben található, ahol valóban kirívó vagyoni különbségeket lehet tapasztani. Ahogy általában Nagy-Britanniában szokás, a jómódúbb lakosok alacsony, páremeletes házak magánlakásaiban, a tanácsi bérlők pedig önkormányzati toronyházakban élnek.
Az Independent című laphoz eljutott egyik projektanyag szerint a Grenfell-torony felújításánál az is szempont volt, hogy
a burkolat esztétikai szempontból is kellemesebbé tegye az épületet.
A Telegraph szerint a brit kormányt már 1999-ben figyelmeztették az önkormányzati tulajdonban lévő torony veszélyes burkolatára, és az országban több tízezer hasonló anyaggal lefedett épület található. Szakértők szerint a burkolóelemek közötti rések egyfajta kéményként futtatták tovább a falak mellett a tüzet.