Miért panaszkodnak a hollandok? Gazdasági adataik szerint jómódban élnek és kevés ország polgárai gazdagabbak vagy boldogabbak náluk – veti fel a FT.
Ennek ellenére paradox módon a kampányát az elégedetlenek megszólítására építő Geert Wilders szabadságpárti vezér komoly támogatottságra tett szert a közelgő választások előtt, bár pár napja visszacsúszott a második helyre a népszerűségi listán.
Mint az FT utal rá, a frusztráltság oka az lehet, hogy bár a holland gazdasági és egyéb mutatók jók, a választók úgy érzik, romlanak életkörülményeik.
Papíron úgy tűnik, jó a helyzet: Hollandia irigylésre méltó, több, mint 8 százalékos költségvetési szufficitet halmozott fel – míg más országok a hiányukat próbálják kezelgetni.
Ugyanakkor minden negyedik munkavállaló ideglenes szerződéssel dolgozik, a 2008-as válság óta ezek aránya megugrott, csakúgy, mint az egyéni vállalkozók száma.
A rövid lejáratú munkaszerződések aránya Hollandiában az OECD-országok átlagának duplája és ez különösen a holland fiatalok életére hat ki, mivel körükben minden másodiknak van ilyen munkája.
Az OECD-adatok szerint a holland gazdaság is átlagon aluli teljesítményt mutatott az elmúlt években és csak tavaly indult hirtelen növekedésnek. A válság előtti szintet például csak hét év után, 2015-ben érte el.
A holland kis- és közepes vállalkozásokat közben továbbra is érzékenyen érinti, hogy nehéz hitelhez jutni. 12 százalékuknak van gondjuk a kölcsönfelvétellel, ami a legrosszabb arány az euro-övezetben és még a görögországinál is rosszabb mutató.
Ebben a helyzetben rendeznek az országban két hét múlva választásokat. A közvéleménykutatások ugyan hullámzó népszerűségről számolnak be, de a populista, muzulmán- és elitellenes Geert Wilders Szabadságpártját még mindig győztesnek tippelik a március 15-i voksoláson.
Mindez nem jelenti azt, hogy egy Wilders-ellenes koalíció ne tudná megakadályozni hatalomrajutását. Ugyanakkor a szőke hajkoronájáról ismert radikális vezér azt biztosan elérte, hogy megváltoztatta a politikai közbeszéd hangnemét Hollandiában.
A holland Trumpnak is nevezett Wilders más populistákhoz hasonlóan muszlim-ellenes ugyanakkor határozottan Izrael-barát. A veterán parlamenti képviselő Wilders pártja mostani kampányát egyetlen dolognak, a „de-iszlamizációnak” szentelte. Bezáratná például az összes mecsetet és muzulmán iskolát, betiltatná a Koránt és leállítaná a muzulmán országokból történő bevándorlást.
A PVV sikerére azonban árnyékot vethet a párt furcsa felépítése: hivatalosan két tagja van csak, Geert Wilders a pártvezér és a Geert Wilders Alapítvány.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló hírekről, vagy elmondaná a véleményét, lájkolja az InfoRádió Facebook-oldalát!