A német külügy- és a védelmi miniszter egyaránt biztosítani kívánja az Oroszországgal határos három balti állam vezetőit, hogy Németország a NATO-n belül sziklaszilárdan kiáll Lettország, Litvánia valamint Észtország biztonsága mellett.
Ennek érdekében ötezer főre emelik a Litvániában állomásozó német fegyveresek létszámát.
A védelmi miniszter a múlt hónapban már jelen volt az első német egységek megérkezésekor. Néhány nappal később az internet útján elterjedt egy álhír, amely szerint német katonák megerőszakoltak egy kislányt Litvániában, azonban ezt a feltehetően Oroszországból érkezett álhírt gyorsan meg lehetett cáfolni.
Sigmar Gabriel külügyminiszter Rigában, Tallinnban és Vilniuszban folytatott tárgyalásain is fontos téma volt, hogy miként hangolják össze az orosz álhírek terjedése elleni közös küzdelmet.
Berlinben tervbe vették orosz nyelvű hírcsatornák létrehozását Észtországban, Lettországban és Litvániában az ott élő orosz nyelvű lakosság internet útján történő félrevezetésének megakadályozására.
Sigmar Gabriel eszmecseréin nyilvánvalóvá azonban az is, hogy ő nem tekinti kötelező érvényűnek a NATO 2014-ben, Wales-ben tartott csúcsértekezletének célkitűzését, amely szerint a tagállamoknak 2024-ig nemzeti össztermelésük 2 százalékát védelmi célokra kell fordítaniok.
Gabriel az észt fővárosban, Tallinnban ugyanis óvott attól, hogy a biztonságpolitikában az elsődleges hangsúlyt a fegyverkezésre helyezzék, mert ezen a téren, kiváltképpen Afrikában, igencsak fontos az éhínség és a szegénység elleni küzdelem is.
Sven Mikser észt külügyminiszter válaszában hangsúlyozta, hogy Észtország, mint Oroszország szomszédja, már eleget tett a NATO által Wales-ben meghatározott célkitűzésnek.
A három balti országon komoly aggodalom lett úrrá, miután 2014-ben Moszkva fennhatósága alá vonta a korábban Ukrajnához tartozó Krim-félszigetet, ezért Rigában, Tallinban és Vilniuszban a NATO-tól remélnek megfelelő védelmet Oroszországgal szemben.