Két héttel az első alternatív szíriai béketárgyalás után a törékeny tűzszünet betartásáról és ellenőrzéséről tartanak találkozót a kazahsztáni Asztanában a térségben befolyással bíró államok, azaz Oroszország, Irán és Törökország.
A tárgyalásokon a korábbiakhoz hasonlóan nem vesznek részt a nyugati államok. Kommentátorok arra számítottak, hogy első ízben közvetlenül is találkoznak Aszad szíriai elnök és a fegyveres ellenzéki erők képviselői. Az ellenzékiek azonban ezt ismét elutasították, arra hivatkozva, hogy a kormányhű erők megsértik a tűzszünetet.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter „áttörésnek” nevezte az asztanai találkozót, de azt mondta: nem célja helyettesíteni az ENSZ égisze alatt, Genfben tartott tárgyalásokat.
Bár az oroszok közeli kapcsolatokat ápolnak az irániakkal, ezúttal nézeteltérés támadt köztük az amerikaiak és szunnita fegyveres ellenzéket és a dzsihadistákat is támogató Öböl-országok lehetséges részvétele miatt.
Míg az oroszok a velük békülékenyebb hangot megütő Donald Trump miatt azt mondják, hogy a két ország most már képes összehangolni lépéseit és fellépni a nemzetközi terrorizmus ellen, addig az új amerikai elnök hatalomra lépésével még jobban elmérgesedett az amerikai-iráni viszony. Teherán így hevesen ellenzi Washington részvételét.
Közben az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet a mostani tárgyalások idejére időzítette jelentését, amely szerint az Aszad rezsim titokban 13 ezer ellenzékit akasztott fel a Damaszkusz határában található Szajdnaja börtönben.
A kivégzések öt éven át tartottak és a holttesteket általában kedd hajnalban tömegsírokba dobálták – állítja az Amnesty. A szervezet állítását több tucat tanúval, köztük egy túlélővel és négy börtönőrrel készült interjúkra alapozza.
Ezek az emberek arról beszéltek, hogy heti egy-két alkalommal 20-50 embert akasztottak fel a börtön alagsorában. A holttesteket ezek után egy közeli katonai kórházba vitték, ahol a halál okaként légzési rendellenességet vagy szívelégtelenséget állapítottak meg.
Mindeközben a török határhoz közel fekvő al-Bab városban bezárult az ostromgyűrű az Iszlám Állam ott ragadt harcosai körül. Az a furcsa helyzet állt elő, hogy északról a Törökország által támogatott lázadók, míg délről esküdt ellenségeik, a szíriai kormányerők vágták el területeiktől a dzsihadistákat.
Kommentátorok szerint előfordulhat, hogy a két oldal között közvetlen konfliktus is kirobbanhat, mivel a kormányerők nem akarják engedni, hogy a törökök által támogatott lázadók kezére jusson a város.
A törökökkel rokon turkomány lázadók egyik vezetője ugyanakkor azt mondta a Reutersnek: a szíriai kormánycsapatok mellett orosz katonák is részt vesznek az ostromban. „Ez elfogadható Törökország számára és ezért nem lehet összecsapás a felek között”.