Fontos, hogy a világsajtó tisztában legyen annak az intézkedésnek a jellegével, amely szerint a Magyarországra bejutó migránsok és menekültek addig nem hagyhatják el az elosztótábort, amíg meg nem állapították a személyazonosságukat. Ez hetekig is eltarthat. A hétfői londoni munkareggelin elhangzott kérdésekből úgy tűnt, mintha ezt a lépést számosan kvázi internálásként értelmeznék.
Kovács Zoltán kormányszóvivő rámutatott, hogy az internálás kifejezés eleve nem helytálló. Ezúttal is a schengeni egyezményben foglaltak betartásáról van szó: aki illetéktelen határátlépőként bejut az országba, az táborba kerül, ellátásban részesül, de személyazonossága és úti célja megállapításáig nem járhat-kelhet ugyanolyan szabadon, mint egy legálisan beutazott személy.
A nyugati sajtó talán ismét fogást próbál keresni a magyar menekültpolitikán. Amikor Orbán Viktor miniszterelnök 2015-ben úgynevezett hotspotok létesítését javasolta, azt, hogy a migráns- és menekültáradatot már a kiindulási pontokon tartóztassák fel, ott ellátva a rászorulókat, több kommentátor igyekezett ezt provokációként beállítani. A most lezajlott máltai uniós csúcstalálkozón bebizonyosodott, hogy immár világossá vált ennek a megoldásnak az ésszerűsége. A magyar kormány anyagilag is támogatná a hotspotok létrehozását, mint ahogyan Macedóniát segíti a feltartóztatott migránsok ellátásában.
A sajtóreggelin megjelent újságírók közül többen firtatták, hogyan alakulnak a magyar-orosz kapcsolatok, mit tárgyalt Orbán Viktor Budapesten Putyin elnökkel. Kovács Zoltán kormányszóvivő hangsúlyozta, hogy a megfelelő kapcsolat napjainkban gazdasági szükségszerűség. "Nem túlzó ez a kapcsolat, a történelmi múltból levonható tanulságok ellenére?" - kérdezte egy brit kommentátor. A szóvivő válaszként arra utalt, hogy nem emlegetik ilyen összefüggésben, pedig az olasz-orosz kőolajszállítási megállapodás értéke a magyar költségvetés teljes összegével vetekszik. Leszögezte, hogy Magyarországnak az Európai Unióval fennálló kapcsolata a fontosabb, hiszen a társulás tagja, persze kellő felszólamlási joggal. Így Budapest szeretné az Oroszországot sújtó gazdasági szankciók felülvizsgálatát, mert a magyar gazdaságnak ezek súlyos veszteségeket okoznak.