A belügyminiszter a Frankfurter Allgemeine Zeitungban közzétett nyilatkozatában a múlt évi merényletekkel kapcsolatban elmondta, hogy tervbe vette a biztonsági intézkedések további erősítését, és ennek keretében kibővítik a nyomozószervek hatáskörét, egyben pedig belügyi téren még jobban összehangolják a tartományok és a szövetségi hatóságok együttműködését. Thomas de Maiziere felvetette egy közvetítő intézmény létrehozását is, amelynek egyik fő feladata a központi adatgyűjtés, illetve -tárolás lenne. Az ellenzéki Baloldali Párt ezt máris élesen bírálta, azzal érvelve, hogy a belügyminiszter lassan rendőrállam megvalósításában gondolkodik.
Thomas de Maiziere nyilatkozatát megelőzően Saar-vidék rendőrsége közölte, hogy a tartományi főváros, Saarbrücken közelében őrizetbe vett egy 38 éves szíriai férfit, aki a múlt hónapban kapcsolatba lépett az Iszlám Állam nevű terrorcsoporttal. A két évvel ezelőtt menekültként érkezett szíriai egy közvetítő útján vette fel az érintkezést az Iszlám Állammal, amelytől 180 ezer eurót kért, feltehetően merénylet előkészítésére.
A férfi kihallgatása során megerősítette, hogy valóban kapcsolatban áll a terrorszervezettel, tagadta azonban, hogy a pénzt pokolgép készítésére kérte.
A hírrel egyidőben jelent meg az a közlemény is, hogy a menekültek számára kötelező német nyelvtanfolyamot kiegészítik olyan kurzussal is, amelynek a befogadó ország életmódjának és a demokratikus államforma gyakorlati megnyilvánulásának a megismertetése, valamint a kultúrák közti türelem elsajátítása a célja. A kötelező tanfolyamról elmaradó személyeket juttatásaik megvonásával büntetik.
A menekültek beutazásának korlátozását sürgető bajor tartományi kormány ugyanakkor további szigorításokat léptetett életbe a menekültek elhelyezkedését illetően. Az úgynevezett biztonságos övezetnek nyilvánított országokból, így Albániából, Koszovóból, Szerbiából, vagy Szenegálból és Ghánából érkezett személyek esetében nem engedélyezik a munkavállalást. A müncheni Süddeutsche Zeitung értesülése szerint azok sem kapnak lehetőséget az esetleges elhelyezkedésre Bajorországban, akiknek alig van kilátásuk a menedékjog megszerzésére, mint például a legtöbb afgánnak, vagy irakinak. Menekültszervezetek, valamint a tartományi kormány ellenzéke élesen ostorozta az intézkedést, rámutatva arra, hogy ezáltal nemcsak az esetleges integrációt gáncsolják el, hanem a menekülteket a feketepiac szabad prédájává teszik.