Folytatódik a francia politikában a váratlan fordulatok sorozata azt követően, hogy Francois Hollande államfő néhány napja meglepetésszerűen bejelentette: nem indul újra az elnökségért a májusban tartandó választásokon.
Most miniszterelnökén, Manuel Valls-on a sor, hogy kiálljon a franciák elé: az ambiciózus politikus ugyanis hetek óta üzenget a baloldali választók felé, miszerint beszállna a köztársasági elnöki posztért folyó versenybe.
Párttársai világossá tették számára, hogy ennek nincs akadálya, ám előbb le kell mondania kormányfői posztjáról. És mivel az 54 éves, amúgy spanyol származású Valls a jelek szerint komolyan hisz esélyeiben, így lapértesülések szerint már hétfőn vagy kedden lemond tisztségéről, hogy elkezdhesse a szocialisták által januárban tartandó elnök-jelölállító választást célzó kampányát.
Az elmúlt napokban tett nyilatkozatai szerint Manuel Valls egyik fő feladatának azt tekinti, hogy a következő hónapokban megvédje Hollande „politikai eredményeit”. Amivel az a gond, hogy azt az utolsó felmérések szerint a franciák 80 százaléka csapnivalónak tartja, és a szocialista választók 51 százaléka is negatívan ítéli meg.
Az államfő népszerűsége egyébként novemberben történelmi mélyponton, 7,5-8,5 százalék körül állt. Politikai elemzők szerint leginkább ez a hónapok óta javulni nem akaró mutató vitte rá arra, hogy lemondjon egy újabb elnöki mandátum gondolatáról.
Hollande katasztrofális megítélése természetesen a kormány minden tagjára kihatott, és az Manuel Valls-t sem hagyta érintetlenül. Az utolsó felmérések mindenesetre azt mutatták, hogy a kormányfővel elégedett szavazók aránya szintén rendkívül alacsony volt: 9,5 és 11 százalék között mozgott. Vagyis alig néhány százalékkal haladta meg az állandó „tűzvonalban” lévő Hollande-ét.
Ezt a némileg kedvezőbb eredményt ráadásul elemzők azzal szokták magyarázni, hogy Valls-ról a jobboldali szavazók egy elenyésző, de mégis mérhető része általában pozitívan nyilatkozik, mert tetszik nekik, hogy a baloldali politikusoktól eltérő módon a kormányfő rendpárti. Ezzel együtt kétséges, hogy a Hollande által romokban hagyott baloldalt Manuel Valls képes lesz maga körül újra egyesíteni, a szocialista választók jelentős része ugyanis a 2014. március 31-i kormányfővé történt kinevezése óta erős ellenszenvvel tekint a politikusra, egyebek mellett a baloldali értékek elárulójának tartják és a globalizált, „ultraliberális” erők kiszolgálóját látják benne.
Valls ráadásul egy kifejezetten impulzív, gyakran erőszakos ember benyomását keltő politikus, vagyis erősen megosztja a választókat, ami miatt egyébként elemzők a baloldal Sarkozy-jeként szokták emlegetni.
A fentiek mellett úgy tűnik, hogy egészségi problémákkal is küzd, több nyilvános fellépésén feltűnt ugyanis, hogy jobb karja erősen remeg. Ezzel kapcsolatban vannak, akik titokzatos betegségről, mások a Parkinson-kór elő-tüneteiről beszélnek.
Nem véletlen, hogy Franciaországban most sokan úgy vélik: Manuel Valls gyakorlatilag a lehetetlenre vállalkozik.