Angela Merkel hivatalba lépésekor egyik fő feladataként a munkanélküliség leküzdését jelölte meg. Kormányának erőfeszítéseit alighanem siker koronázta, mert míg tavaly még közel 6,5 százalék volt a munkanélküliség aránya, ezt idén októberre már sikerült 5,8 százalékra szorítani.
A foglalkoztatottság növekedésével együtt jár az adóbevételek emelkedése is, így idén az államháztartásba csaknem 4,5 milliárd euróval magasabb összeg folyik be, mint gondolták, és jövőre is jóval többre számíthat a költségvetés, mint még az év elején feltételezték.
A berlini kormány mellett működő független gazdasági tanácsadó testület, a bölcsek tanácsának is nevezett szakértői csoport idei jelentésében mégis úgy vélte, hogy szerkezeti változtatásokra lenne szükség a konjunktúra tartós biztosítása érdekében. A bölcsek szerint a kormánynak nagyobb figyelmet kellene szentelnie az oktatási és szakember-képzési rendszer továbbfejlesztésére, ami részét képezhetné az állami beruházásoknak, a magánberuházások ösztönzése céljából pedig módosítani kellene a vállalati adózás és a személyi jövedelemadó rendszerét, a nyugdíjkorhatárt viszont a várható élettartam növekedéséhez kellene alakítania.
Azonban nemcsak a kormány tanácsadó testülete emel kifogásokat, hanem a németek zöme sem elégedett, ugyanis egy nemrég végzett közvélemény-kutatás szerint a munkavállalók csaknem 40 százaléka úgy érzi, hogy nincs méltóképpen megfizetve.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung című napilap a német statisztikai hivatal egy nemrég készült felmérése alapján pedig arról számolt be, hogy mind többen tartanak az elszegényedéstől. A tanulmány szerint a jövedelmi szegénység azt jelenti, hogy az érintett személy nettó havi jövedelme nem éri el a lakosság egészére jellemző jövedelmi középérték 60 százalékát. Ez tavaly az egyszemélyes háztartás esetén 1033 euró, kétgyerekes család esetén 2170 euró volt. Ebből kiindulva a Németországban élők 16,7 százaléka él szegénységben, ami elmarad a közel 17,5 százalékos uniós arány mögött.